Az irányítási képesség fejlesztéséről indított cikk-sorozatunkat a 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. vezetői kárfelelősségre vonatkozó szabályainak alkalmazásából származó, és a kockázatkezelésről szóló sorozatunkban már részletesen taglalt következményekre való hivatkozással kezdjük. Ezt az is indokolja, hogy a vezető tisztségviselők közvetlenül perelhetőkké váltak nem csak a társaság által, hanem a társasággal szerződéses kapcsolatban nem álló, de annak működése folytán kárt szenvedett külső érdekelt felek által is. Bár a kialakuló bírói gyakorlat bizonyára eloszlatja majd a jogszabályváltozásból eredő vezetői félelmek jelentős részét, a közvetlen perelhetőség és a társasággal együtt fennálló egyetemleges kártérítési felelősség ráirányítja a vezetők figyelmét azokra az általános elvárásokra, melyeket per esetén a bíróságoknak is mérlegelniük kell a vezetők személyes kárfelelősségének kizárása vagy éppen megállapítása kapcsán.

A jogszabályváltozásra hivatkozva az érintett vezetők kezdeményezhetik az esetlegesen megítélt kártérítés összegének áthárítását vagy mérséklését lehetővé tevő konstrukciók, vagyis a vezetői felelősségbiztosítások és a kártérítés társaság által történő átvállalását garantáló menedzser-szerződések megkötését vagy módosítását. A vezetők ez irányú jogos igényei azonban többlet terheket jelenthetnek a társaságok számára, melyek „ellentételezésére" a vezető tisztségviselőkkel szemben a tulajdonosoktól és más érdekelt felektől nyilvánvalóan fokozódó elvárások fogalmazódnak meg.

Ugyancsak elgondolkodtató lehet, hogy a vezetői felelősségbiztosítások általában kizárják a jogszabályok szándékos megszegéséből származó és a szakmai felelősség körében felmerülő károkat. Amennyiben a vezetői funkció kapcsán a külső (pl. pénzintézeti, tőzsdei, államháztartási, stb.) vagy belső szabályozási követelmények szakmai elvárásokat is megfogalmaznak (pl. a vezetői munkakörben előírt képesítésre vagy személyesen ellátandó feladatvégzésre vonatkozóan), úgy a biztosítási szerződések kizárási feltételeit alaposan elemezni kell, és szükség esetén kiegészítő biztosítások megkötését is célszerű megfontolni.

Mind a társaságnak, mind a harmadik félnek okozott károk esetében kiemelt jelentősége van a körülmények előre láthatóságával, a vezető tisztségviselők ellenőrzési körével, valamint a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatosan általában elvárható vezetői tevékenységekkel összefüggő kérdések tisztázásának és megfelelő szabályozásának. Bár mindezek alapul szolgálnak az esetleges kártérítési felelősség megállapításához vagy kizárásához is, elsősorban a társaság sikeres működési kereteit kell, hogy meghatározzák. Ebből fakadóan az adott társaság irányítási-, kockázatkezelési- és belső kontrollrendszerével kapcsolatosan a vezető tisztségviselők hatáskörébe tartozó feladatok megfelelő színvonalon történő ellátása, valamint a vállalatirányítás egész rendszerének eredményes működtetése olyan személyes és szervezeti képességek megszerzését, alkalmazásba vételét és folyamatos fejlesztését igénylik, melyek azon túl, hogy kézzel foghatóan hozzájárulnak az üzleti siker eléréséhez, egyúttal biztosítják a vezető tisztségviselők számára is a maximális elismerést és a személyes vagyonuk megfelelő védelmét.

Korábbi cikk-sorozatunk: KV - Kockázatkezelésről Vezetőknek

Kapcsolódó ajánlatunk: Mentoring programok a vállalatirányítási képességek fejlesztésére

Tisztelt Látogató!

Jelen üzenetet a Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztálya által szervezett rendezvények iránti korábbi érdeklődése vagy a portálon történt regisztrációja kapcsán kapta. Elnézést, ha levelünkkel zavartuk! Amennyiben a továbbiakban nem kíván a portálhírekről értesítést kapni, kérjük, hogy iratkozzon le!

Korábbi portálhíreinket itt találja: http://www.trusted.hu/index.php/kezdolap/regebbi-portalhireink

Üdvözlettel:

Ivanyos János

Trusted Business Partners Kft

www.trusted.hu