A felügyelő bizottsági tagok – a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társasággal szemben a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért, ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállításával és nyilvánosságra hozatalával összefüggő ellenőrzési kötelezettség megszegését is.
A gazdasági társaságokról szóló törvény – a 2006/46/EK irányelv követelményeivel összhangban – egyértelművé teszi, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok társasággal szembeni – törvényben meghatározott – korlátlan és egyetemleges felelőssége magában foglalja a számviteli beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés szabályszerű összeállításáért és nyilvánosságra hozataláért való felelősséget is. A vezető tisztségviselők elsődleges felelőssége a beszámolók és a kapcsolódó üzleti jelentések összeállítása, míg a felügyelő bizottságot ezekkel összefüggésben ellenőrzési kötelezettség terheli.
A fenntartható és szabályozott vállalati működés lényeges kockázati területeit lefedő célkitűzések (Versenyképesség, Kiaknázhatóság, Elégedettség, illetve Kockázattudatosság, Elszámoltathatóság, Kompetencia, Hitelesség, Folyamatintegritás, Adatvédelem, Elkötelezettség és Kontrollhatékonyság) alapján meghatározott - az alábbiakban felsorolt - felelős vállalkozások irányítási alapelvei alkalmazhatóak a gazdasági társaságok felügyelő bizottsági tagjainak - korlátlan és egyetemleges - felelősségébe tartozó, a beszámoló és az üzleti jelentés összeállításával, nyilvánosságra hozatalával összefüggő ellenőrzési feladatok vonatkozásában a belső kontrollok rendszerével kapcsolatos elvek megfogalmazására és a kockázatkezelési eljárások eredményességéről való rendszeres tájékozódásra:
- Versenyképes Működés – Az üzleti működés piaci elismertségének biztosítása.
- Kiaknázható Működés – Az üzleti működés optimális hasznosítása a szervezet által.
- Kielégítő Működés – Az ügyfél-elégedettség biztosítása az üzleti működés elfogadott kritérium-szintjei alapján.
- Kockázatértékelés – A vállalkozás vezetése és munkatársai figyelembe veszik a megbízható üzleti működést és beszámolást érintő célok megvalósulását veszélyeztető kockázatokat a belső kontrollrendszer kialakításakor és az üzleti működés irányítása során.
- Kontrollirányítás – A szervezet vezetése képes az üzleti folyamatok - a megbízható üzleti működést és beszámolást érintő céloknak megfelelő - kontroll alatt tartására.
- Kompetencia – A megbízható üzleti működés és beszámolás céljait támogató irányítási rendszer fenntartásához szükséges szakértelem és tudás rendelkezésre áll és hasznosul.
- Információ-megbízhatóság – A vállalati információs rendszer és a közzétett vállalatirányítási jelentések elemei hitelesek és konzisztensek.
- Folyamatellenőrzés – A megbízható üzleti működés és beszámolás céljai és a folyamatintegritás alapelv vonatkozásában releváns kontrolltevékenységek kialakítása és működtetése eredményes.
- Adatvédelem – A szervezet és a munkatársak elkötelezettek a rendszer- és adatbiztonsági, valamint a bizalmas adatkezelési alapelvek megvalósítása iránt, hogy elkerülhető legyen az üzleti működés során kezelt bizalmas információk jogosulatlan hozzáférése és illetéktelen felhasználása.
- Elkötelezettség – A szervezet és a munkatársak elkötelezettek a megbízható üzleti működés és beszámolás céljainak, valamint az elérhetőségi alapelvnek megfelelő etikai és üzletfolytonossági követelmények teljesítése iránt.
- Kontrollhatékonyság – A megbízható üzleti működés és beszámolás céljait támogató kontroll erőforrások felhasználása hatékony.
Amennyiben a felügyelő bizottság tagjai rendszeresen és dokumentálható módon áttekintik és véleményezik a menedzsment, vagy a belső ellenőrzés által a felelős vállalatirányítás fenti alapelveinek a számviteli törvény szerinti beszámoló és üzleti jelentés összeállításával, valamint nyilvánosságra hozatalával összefüggő alkalmazásáról készített jelentéseket, úgy az ellenőrzési feladatok nem megfelelő elvégzésének - így az esetleges károkozásért felróható magatartás megállapításának - kockázata is jelentősen csökkenthető.
A felügyelő bizottság ügyrendjében kijelölheti a fenti ellenőrzési feladatok ellátásának módját, gyakoriságát és az egyes tagok, illetve albizottságok delegált felelősségét. Mindazonáltal szélszerű, ha minden felügyelő bizottsági tag tudatában van a korlátlan és egyetemleges ellenőrzési felelősség felvállalásával együttjáró szakmai jártasság követelményeivel is.
A "Felelős Vállalkozások Irányítási Modellje" megfelelő eszközt nyújt a vállalatirányítás kereteinek és folyamatainak meghatározásához, értékeléséhez, javításához, illetve kommunikálásához. Az irányítási célkitűzések segítenek az irányítási rendszerrel kapcsolatos kockázatok és lehetőségek meghatározásában, figyelembe véve a vállalati célok vonatkozásában már alkalmazott vagy bevezetés alatt álló irányítási gyakorlatokat. Az irányítási alapelvek vezető testületek által előírt követelményeinek teljesítése alapján megállapítható, hogy a szervezet lényeges működési folyamatai rendelkeznek-e a meghatározott vállalati célok eléréséhez szükséges képességekkel.
A vezető testületek független igazgatósági és/vagy felügyelő bizottsági tagjai nyolc egyszerű kérdés megválaszolásával mérhetik fel, hogy elégséges információkkal rendelkeznek-e a vállalatirányítási tevékenységekről, illetve megalapozott-e az igény a vállalat egyes működési területein az irányítási képesség javítására. Az önértékelés bármely érdekelt fél által elvégezhető itt. (A kérdésekre adott válaszokat a kiértékelés megtekintését követően a rendszer nem tárolja, de a teszt bármikor megismételhető.)
Kapcsolódó cikkek: Költségvetési szervek ellenőrzési kötelezettségeinek gyakorlása állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok esetében, Felelős vállalatirányítási gyakorlatok a vállalati célok teljesüléséért, Útmutató az integrált kockázatkezelés megvalósításához, Vállalatirányítási Tanácsadó Testület felállítása, Trusted Business Coaching, Trusted Business Mentoring