top s1 compass 2Alkalmazandó módszerekMinősítés ECQA okleveles szakértőkkel

 
 
 

Szempontok a nemzeti társaságok kockázatkezelési gyakorlatainak továbbfejlesztéséhez

Az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtését célzó 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) hatálya alá eső költségvetési szervek és az általuk alapított vagyonkezelő szervezetek - továbbá 2014-től a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek - vezetői a 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján felelősek a szervezet minden szintjén érvényesülő belső kontrollrendszer - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók megfelelő alkalmazásával történő - kialakításáért és működtetésért, továbbá évente legalább egyszer kötelesek nyilatkozatban értékelni a költségvetési szervezet belső kontrollrendszerének minőségét.

A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet közvetlenül nem vonatkozik minden, az állami vállalatok feletti tulajdonosi jogokat gyakorló-, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságra. Ugyanakkor az állami vagyonért felelős miniszter a tulajdonosi joggyakorló társaságot illetően részvényesi joggyakorlóként, illetve az állami vagyont érintően az állami vagyonért felelős miniszterként is döntési és felelősségi körrel rendelkezik, ezért az államháztartási belső kontrollrendszer kapcsán megfogalmazott kockázatkezelési ajánlások - megfelelő értelmezéssel - kiterjeszthetők az állami vállalatokra, továbbá hasonló logika alapján az önkormányzati tulajdonban lévő társaságokra is.

Mivel a kormányrendelet az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetőire, illetve irányító testületeire - a kormányzati szektorba be nem sorolt szervezetek esetében - közvetlenül nem vonatkozik, a hivatkozott jogszabály a költségvetési és a tulajdonosi joggyakorló szervezetek vezetőit teszi felelőssé a tulajdonosi pozícióból fakadó kontrollok kialakításáért és eredményes működtetéséért. E tekintetben az átlátható üzleti működés és elszámoltathatóság biztosításának közvetlen eszközei egyrészről a költségvetési vagy a tulajdonosi joggyakorló szervezet saját belső ellenőrzési funkciója, másrészről a köztulajdon védelme érdekében megválasztott, a tulajdonos érdekeit képviselő és a tulajdonosnak jelentő felügyelőbizottság.

A felügyelőbizottsági tagoknak az ellenőrzési kötelezettségeik teljesítése érdekében az általuk kialakított ügyrendben és éves munkaprogramban meghatározott módon kell értékelniük a kockázatkezelési, belső kontroll és társaságirányítási funkciók eredményességét és hatékonyságát. Az ajánlások vagy jogszabályok által előírt módon kialakított belső ellenőrzés évente legalább egyszer közvetlen beszámolási kötelezettséggel tartozik a felügyelőbizottság felé a kockázatkezelés, a belső kontroll mechanizmusok és a társaságirányítási funkciók - egymással szorosan összefüggő - működéséről. A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a 2014. március 15-én hatályba lépett Ptk. alapján.

A köztulajdonban lévő gazdasági társaságok választott felügyelőbizottsági tagjainak ellenőrzési munkájával szemben támasztott tulajdonosi elvárások - módszertani útmutatóknak megfelelő - irányelveinek világos megfogalmazása, számonkérése és szükség esetén nyilvánosságra hozatala a tulajdonos költségvetési vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet vezetőjének jogszabályi kötelezettsége. Ugyanakkor figyelembe kell venni az adott gazdasági társaság működésének külső és belső adottságait is, vagyis az általános módszertani útmutatókban szereplő irányelvek gyakorlati megvalósítása és ellenőrzése során jelentős "testre szabásra" kell, hogy sor kerüljön, melyhez sok esetben olyan szintű üzleti ismeretekre és gyakorlati tapasztalatokra van szükség, melyekkel a közigazgatás területén dolgozó vezetők és ellenőrzési szakemberek a kötelező szakmai továbbképzés ellenére sem feltétlenül rendelkeznek. A fentieknek megfelelő felügyelőbizottsági tagok folyamatos képzése és a személyes kompetenciák kialakítása a tulajdonos vagy a tulajdonosi joggyakorló felelőssége.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. - az állami tulajdonú társaságokkal szembeni elvárásoknak való mind hatékonyabb megfelelés támogatása érdekében 2013-ban elindított "Felelős vállalatirányítás az állami vagyonkezelésben" elnevezésű programja keretében - biztosítja a köztulajdonba tartozó társaságok igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak tájékoztatását és felkészítését az egységes vállalatirányítási keretekkel kapcsolatos feladatokról, valamint a legjobb gyakorlati példák közreadásával az élenjáró társaságok, mint például a Szerencsejáték Zrt., készek - akár közvetlenül is - megosztani tapasztalataikat.

Az állami vállalatokra vonatkozó OECD Corporate Governance útmutató 2015-ös revíziója a kockázatkezelés kapcsán számos új elemmel gazdagodott mind az egyes társaságok igazgatósági illetve felügyelőbizottsági feladatköreit érintve, mind pedig a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet vonatkozásában. Például a kockázatvállalási szintek meghatározása és alkalmazása, a kockázatkezelési keretrendszer átláthatóságának és eredményes működtetésének biztosítása, a kapcsolódó közzétételi eljárások előírása és végrehajtása, a kockázatkezelési bizottságok felállítása, a kockázatkezelést érintő tulajdonosi és belső ellenőrzési feladatok ellátása, valamint a szükséges szakmai képességek rendelkezésre állásának biztosítása mind olyan témakörök, melyekkel foglalkozni szükséges.

A 2014. március 15-én életbe lépett új Ptk. több olyan újdonsággal szolgál a gazdasági társaságokra vonatkozó addig hatályos törvényhez (Gt-hez) képest, melyek változást kell, hogy hozzanak az irányító testületek és a felsővezetők kockázatkezeléshez való eddigi - általában igen „lagymatagnak" mondható - hozzáállásában is. Akár harmadik félnek, akár a társaságnak okozott kárral kapcsolatos felelősség szabályainak alkalmazásakor első lépésben vizsgálandó, hogy a vezető tisztségviselő látta-e, illetve előre kellett-e volna látnia az e minőségében személyesen vagy a társaság által harmadik félnek, illetve a társaságnak okozott kárt.

Az új Ptk. lehetőséget nyújt a tulajdonosok számára a jogszabállyal nem ellenkező, de az eddigi gyakorlathoz képest kiterjedtebb ügyvezetői és felügyelőbizottsági kötelezettségek létesítő okiratban (alapító okiratban vagy alapszabályban) való rögzítésére. Ezzel lehetőség nyílik az esetlegesen felmerülő káresemények kapcsán a vezető tisztségviselők, illetve felügyelőbizottsági tagok szerződésszegési körülményeit érintő - és így az esetleges kártérítés mértékét is meghatározó - „ellenőrzési körének" a vállalati kockázatkezelés rendszerére vonatkozó minőségi elvárásokkal és részletes felelősségi szabályokkal való kiterjesztésére is.

 

Együttműködő partnerünk:

Képernyőfotó 2016-08-04 - 15.39.07

Szakmai támogatók:

Go to top