A meghatározott üzleti tevékenységek és alkalmazandó irányítási gyakorlatok köre a megcélzott folyamatképességi attribútumokkal együtt alkotják azokat a kockázati kritériumokat melyekkel szemben az üzleti teljesítményt mérni kell. A folyamat-attribútum hiányosságok (vagyis a megcélzott és a tényleges képesség közötti eltérések) kiértékelése a maradvány kockázat mérését is lehetővé teszi.
Az üzleti folyamatok és a támogató irányítási, illetve kontroll folyamatok képességi profiljai "fordított", de jól értelmezhető mutatói a vezetés kockázatviselési szintjének, hiszen a magasabb képességi szintek erőteljesebb kockázati válaszintézkedést jelentenek a vonatkozó üzleti célok eléréséhez.
A Felelős Vállalkozások Irányítási Modellje az irányítási szakma elismert legjobb gyakorlatait kínálja a sikeres üzleti működést elősegítő irányítási célkitűzések támogatására. Mindazonáltal a szervezet sajátos vállalati céljai szempontjából nem feltétlenül szükséges mindegyik megvalósítása. A vezetésnek csak azokat a gyakorlatokat kell a vezetői állítások kialakításához figyelembe vennie, amelyek kapcsolata az adott működési vagy szervezeti szintű vállalati célokhoz nyilvánvaló a "hasznossági" és "hatékonysági" mutatókon keresztül.
Az integrált megfelelési-irányítási forgatókönyvek által használt működési vagy szervezeti szintű "hasznossági" és "hatékonysági" mérőszámokat a vállalati követelményekkel (vagy más értelmezhető benchmark adatokkal) összehasonlítva kell kiértékelni. Ha a végrehajtási hiányosság olyan számottevő, hogy egy vagy több vállalati cél tűréshatárát meghaladó eltérést eredményez, akkor a vezetésnek javító intézkedést kell beterveznie és megvalósítania.
A mennyiségi mutatókra épülő teljesítménymérés eszközt biztosít a vezetés számára az integrált megfelelés-irányítási forgatókönyvek által meghatározott "hasznossági" és "hatékonysági" mérőszámok alkalmazásához. Ezen mérőszámok kontroll határértékei fogják meghatározni a vállalati célok jobb elérést biztosító helyesbítő és/vagy javító intézkedések szükségességét. Mivel az irányítási gyakorlatokat és egyéb kockázati válaszintézkedéseket a vállalati célok vonatkozásában kell figyelembe venni, az irányítási gyakorlatok "hasznossági" és "hatékonysági" mérőszámai több funkciót is szolgálnak. Egyrészt mutatják a maradványkockázat aktuális állapotát a kialakított kockázatviselési szintekhez képest, másodszor kapcsolatot biztosítanak az irányítási célkitűzések és a vállalati célok között a kontroll határértékek kockázati toleranciaként való alkalmazásával.
A mennyiségi mutatókra épülő teljesítménymérés nem csak a működési és szervezeti szintű vállalati célok és támogató irányítási célkitűzések elérésének mérőszámainak meghatározásához és kiértékeléséhez használható fel, hanem az irányítási szintek közötti kapcsolódások kialakításához is. Mivel általában a különböző szintű vállalati célok és azok kontroll határértékei közvetlenül nem összehasonlíthatóak, köszönhetően az eltérő időhorizontoknak és mértékegységeknek (ld. egy egyedi folyamat-végrehajtás késedelme vagy hibarátája nem összevethető az éves árbevételi előirányzattól való elmaradással), az analitikus elemzési módszereknek támogatnia kell a különböző működési és szervezeti szinteken és időhorizontokon keresztüli eredményes nyomon követést.
Kapcsolódó cikk: Mennyiségi mutatókra épülő teljesítménymérés a kockázatkezelés támogatására