A gazdasági társaságokról szóló törvény (Ptk.) - a 2006/46/EK irányelv követelményeivel összhangban - egyértelművé teszi, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok társasággal szembeni - törvényben meghatározott - korlátlan és egyetemleges felelőssége magában foglalja a számviteli beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés szabályszerű összeállításáért és nyilvánosságra hozataláért való felelősséget is. A vezető tisztségviselők elsődleges felelőssége a beszámolók és a kapcsolódó üzleti jelentések összeállítása, míg a felügyelő bizottságot ezekkel összefüggésben ellenőrzési kötelezettség terheli.
A gazdasági-pénzügyi válság, valamint a tulajdonosi és közösségi érdekeket súlyosan sértő rendszeresen megismétlődő pénzintézeti és vállalatirányítási botrányok következményeként egyre erősödnek a felelős vállalatirányítás és a vállalati kockázatkezelés alkalmazott alapelveinek és folyamatainak bemutatására és megfelelőségére vonatkozó elvárások - akár jogszabályok, akár ajánlások formájában.
Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azonban megmutatták, hogy a megfelelési jelentések mögött nincs valódi bizonyíték arra, hogy az adott vállalkozás irányítása a gyorsan változó körülmények, vagy akár csak a tulajdonosi érdekek jobb és hatékonyabb figyelembe vételével valósulna meg. A nyilvános üzleti és audit jelentések sablonos és semmitmondó megfogalmazásai teljességgel alkalmatlanok a "külső" érdekelt felek - beleértve az operatív irányításban részt nem vevő tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők, a felügyeleti hatóságok, a munkavállalók, a beszállítók vagy a vevők - számára érthető és használható információ nyújtására, akik ezáltal csak a minősítő cégek értékeléseire és besorolásaira hagyatkozhatnak (ha ezek egyáltalán léteznek), melyek többnyire csak utólag (pl. a negyedéves jelentések közzétett adatait feldolgozva) követik le a vizsgált vállalkozás "állapotát".
Ilyen körülmények között a "független" fél által készített megfelelési jelentések "begyűjtése" nem mentesíti a vállalkozás igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjait a vonatkozó törvényekben rögzített közzétételi kötelezettségek és ellenőrzési felelősségek alól. Amennyiben a megfelelési jelentések mögött nem állnak rendelkezésre azok az információk, amelyek alátámasztják a vállalkozás irányításának eredményességét és hatékonyságát, ezen jelentések valódi "értéke" nem haladja meg az előállításuk költségét, vagyis pontosan annyit érnek, amennyit kifizetnek értük. Ezek az összegek lehetnek ugyan jelentősek, de össze nem mérhetőek a vállalkozás irányítási kudarca esetén bekövetkező értékvesztéssel, vagy az elmaradt üzleti haszonnal. Míg a jelentések elkészítőinek felelősségét lényegében a kapott díjazás határozza meg, addig a felügyelő bizottsági tagok teljes vagyoni felelőssége az elvárt ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával a tulajdonosoknak okozott teljes üzleti kárra kiterjedhet. A független igazgatósági és felügyelő bizottsági tagoknak emiatt el kell gondolkodniuk azon, hogy mennyire "éri meg" csak a megfelelési jelentésekre hagyatkozniuk.
A vezető testületek független igazgatósági és/vagy felügyelő bizottsági tagjai nyolc egyszerű kérdés megválaszolásával mérhetik fel, hogy elégséges információkkal rendelkeznek-e a vállalatirányítási tevékenységekről, illetve megalapozott-e az igény a vállalat egyes működési területein az irányítási képesség javítására. Az önértékelés bármely érdekelt fél által elvégezhető itt. (A kérdésekre adott válaszokat a kiértékelés megtekintését követően a rendszer nem tárolja, de a teszt bármikor megismételhető.)
A "Trusted Business - Felelős Vállalkozás" szolgáltatások keretében alkalmazásra javasolt ISO/IEC 15504 folyamat-felmérési és ISO 31000 Risk Management nemzetközi szabványok segítséget nyújthatnak a megfelelési jelentések által érdemben nem vizsgált irányítási képesség fejlesztéséhez és értékeléséhez. A vállalati céloknak megfelelően megvalósított irányítási alapelvek és gyakorlatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy ne csak a - kötelezően előírt, de gyakran kétséges hasznosságú - megfelelési jelentésekkel "megtámogatott" pénzügyi teljesítési adatokat lehessen igazgatósági vagy felügyelő bizottsági szinten - utólag - figyelemmel kísérni, hanem alkalmazni lehessen azokat az üzleti folyamatok és a működés-irányítás alsóbb szintjein kialakított eredményességi és hatékonysági mutatókat is, amelyek változásai már jóval a pénzügyi beszámolási időszakok lezárását megelőzően jelzik az üzleti működés alakulását, így az esetleges igazgatósági szintű tájékozódás és beavatkozás szükségességét is.
A fentieknek megfelelő stratégiai ellenőrzési funkció támogatására a független igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok számára egyedi szolgáltatást kínálunk a "Trusted Business Mentoring” programunk keretében.
A "Trusted Business Mentoring” program célja, hogy a független igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok személyes konzultáció keretében kapjanak segítséget a "Trusted Business - Felelős Vállalkozás" irányítási alapelvek és gyakorlatok szerint kialakított rendszer működésének olyan mélységű áttekintésében, mely túlmutat a stratégiai és működési célok teljesülése vonatkozásában többnyire nem kellő bizonyosságot adó megfelelési jelentések hatókörén.
A "Trusted Business Mentoring" program keretében a személyre szabott konzultációs keretek között kerülnek áttekintésre és kiértékelésre az alkalmazott vállalatirányítási gyakorlatok és a szervezeti és működési célok elérésének teljesítménymutatói.
Ajánlott cikkeink: A kockázatkezelés és a belső kontrollrendszer eredményességének értékelése, A kockázatkezelés szerepének felértékelődése a felelős vállalatirányításban, A vállalatirányítási képesség a kockázatkezelés vonatkozásában, A tulajdonosi kontroll megvalósításának támogatása állami és önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok irányítási rendszerének fejlesztésével, Mentoring programok a vállalatirányítási képességek fejlesztésére