Akár azonos vagyonkezelési portfólióba, akár adott közigazgatási terület - különböző közszolgáltatási funkcióinak ellátására szakosodott - azonos (pl. helyi önkormányzati) tulajdonosi körbe tartozó társaságok esetén a tulajdonosi kontroll egységes szemléletű gyakorlását célszerű kialakítani. Ez akkor is megkönnyíti a tulajdonosi (illetve közösségi) érdekek érvényre juttatását, ha a vállalatcsoport tagjai egyébként eltérő jellegű üzleti és szolgáltatói profillal, piaci adottságokkal, tőkeellátottsággal és növekedési potenciállal rendelkeznek.
Az egységes szemléletű tulajdonosi kontroll gyakorlását nemcsak a befektetői szemlélet, hanem az államháztartási és közösségi érdekeket előtérbe helyező (például az államháztartás belső kontrollrendszerére vonatkozó) szabályozási követelmények is indokolják. Habár az államháztartás belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályozás és ajánlások (ma még) közvetlenül nem érintik az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló társaságokat (a kormányzati szektorba sorolt szervezeteken kívül), de adott esetben a tulajdonosra, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló testületekre vonatkozóan már szigorú megfelelőségi elvárásokat fogalmaznak meg.
A vállalatcsoporttá válás kezdeti fázisában megkezdődik az egységes struktúrájú tervezési, jelentési és kontrolling rendszer bevezetése, amely feltételezi a vállalatok informatikai rendszerének valamilyen szintű összekapcsolását is. A pénzügyi tervezés uniformizálásával párhuzamosan egységesítésre kerülhetnek a számviteli szabályozások, munkaerő gazdálkodásra vonatkozó normák, a jogi monitoring rendszer, illetve az adatszolgáltatási és jelentési rendszer, valamint a csoport szintű kommunikációs és marketingszabályozás. Általában később kerül sor az egységes tulajdonosi szempontok és a sajátos vállalati célok összehangolásához és nyomon követéséhez szükséges vállalatirányítási funkciók újragondolására. A jogi megfelelőségi vizsgálatok eredményeinek felhasználásával határozhatóak meg a vállalatcsoportra egységesen jellemző hatékony vállalatirányítási keretek adott társaság sajátosságainak megfelelő alkalmazási szabályai.
Míg a hatékony vállalatirányítási keretek kialakítása, mint például a tulajdonosi, felügyeleti és az operatív irányítási (menedzsment) funkciók optimális szétválasztása a hagyományos (pl. tőzsdei) befektetések vagy kockázati tőkekihelyezések esetén több évtizedes szakmai rutint követ, addig az állami vagy önkormányzati tulajdon esetén a nemzetközi szakmai ajánlások is csak néhány éves múltra tekintenek vissza, és emiatt kialakult vagy széles körben elfogadott, jól bevált gyakorlatokról nem igen beszélhetünk.
A közszolgálati funkciók ellátása során a költségracionalizálás mellett elérendő működési hatékonyság és vevői elégedettség növelés igényének elsődlegessé válása ugyancsak szükségessé teszi a vállalatirányítási keretek kialakítása során az átlátható társasági döntési hatáskör és felelősségi kompetenciák kijelölésének és a vállalatcsoport szintű preferenciák és eljárásrendi szabályozások összehangolását.
A köztulajdonban álló vagy közszolgálati funkciókat ellátó vállalatcsoport tulajdonosi kontrolljának támogatására felállítandó vállalatirányítási tanácsadó testület szerepét kiemeli az általánosabb (egységes) és tágabb összefüggésrendszerbe illeszkedő tulajdonosi elvárások és az egyedi (specifikus) vállalati adottságok között esetleg felmerülő ellentmondások kezelésének szükségessége, hiszen az adott társaság ügyvezetése (igazgatósága) elsősorban a társaság specifikus érdekeit kell, hogy előtérbe helyezze a hatékonyság növelése érdekében. A szélesebb körű tulajdonosi érdekek és az adott társaság hatékony irányításának szempontjainak ütközése számos konfliktus forrása lehet, akár teljes vagy többségi, akár kisebbségi tulajdonban álló társaságról van szó. A társaságra egyedileg meghatározásra kerülő vállalati célok és a tulajdonosi érdekek összehangolása - adott esetben - bonyolult egyeztetési eljárásrend kialakítását és hatékonyan működő döntéshozatali, felügyeleti és nyomon követési funkciók gyakorlását igényli. Az elsősorban a felügyeleti funkciókhoz (felügyelőbizottsághoz) kötődő tanácsadói testület tevékenysége hasznosnak bizonyulhat mind az egyeztetési eljárásrend kialakításában és finom-hangolásában, mind pedig az adott esetben szakmai ismeretekkel kevésbé, vagy hiányosan rendelkező tulajdonosi döntéshozók felkészítésében illetve tájékoztatásában.
Kapcsolódó cikkek: Költségvetési szervek ellenőrzési kötelezettségeinek gyakorlása állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok esetében, Vállalatirányítási Tanácsadó Testület felállítása