top s1 compass 2Alkalmazandó módszerekMinősítés ECQA okleveles szakértőkkel

 
 
 

Megbízhatunk-e a megfelelési jelentésekben?

A különleges - pl. állami vagy önkormányzati tulajdonra, pénzintézetekre, tőzsdei megjelenésre vonatkozó - szabályozások hatálya alá tartozó vállalatok éves üzleti jelentései tartalmazzák a felsővezetés és a független auditorok jelentéseit az előírt követelményeknek való megfelelésről. A megfelelési jelentések célja, hogy a tulajdonosok és más érdekelt felek számára igazolják, hogy a jelentések kibocsátói megfelelő szintű bizonyossággal rendelkeznek az üzleti működés szabályszerűségéről, mely egyre inkább túlmutat a pénzügyi beszámolást érintő belső kontrollrendszer eredményes és hatékony kialakítását és működtetését érintő követelményeken.

A gazdasági-pénzügyi válság, valamint a tulajdonosi és közösségi érdekeket súlyosan sértő rendszeresen megismétlődő pénzintézeti és vállalatirányítási botrányok következményeként egyre erősödnek a felelős vállalatirányítás és a vállalati kockázatkezelés alkalmazott alapelveinek és folyamatainak bemutatására és megfelelőségére vonatkozó elvárások - akár jogszabályok, akár ajánlások formájában. Mindez szorosan összekapcsolódik a "compliance-business" virágzásával, ugyanis a nagy nemzetközi audit és tanácsadó cégek - függetlenségükre és széleskörű szakmai tapasztalataikra hivatkozva, valamint az általuk "vezérelt" nemzetközi szakmai szervezeteken keresztül - kellő nyomás alatt tartják mind a jogalkotókat, mind pedig a saját ügyfélkörüket az egyre összetettebb, és az üzleti értékteremtéshez egyre nehezebben kapcsolható ellenőrzési módszertanok jogszabályi követelmények szintjére való emelésével.

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azonban megmutatták, hogy a megfelelési jelentések mögött nincs valódi bizonyíték arra, hogy az adott vállalkozás irányítása a gyorsan változó körülmények, vagy akár csak a tulajdonosi érdekek jobb és hatékonyabb figyelembe vételével valósulna meg. A nyilvános üzleti és audit jelentések sablonos és semmitmondó megfogalmazásai teljességgel alkalmatlanok a "külső" érdekelt felek - beleértve az operatív irányításban részt nem vevő tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők, a felügyeleti hatóságok, a munkavállalók, a beszállítók vagy a vevők - számára érthető és használható információ nyújtására, akik ezáltal csak a minősítő cégek értékeléseire és besorolásaira hagyatkozhatnak (ha ezek egyáltalán léteznek), melyek többnyire csak utólag (pl. a negyedéves jelentések közzétett adatait feldolgozva) követik le a vizsgált vállalkozás "állapotát".

Ilyen körülmények között a "független" fél által készített megfelelési jelentések "begyűjtése" nem mentesíti a vállalkozás igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjait a vonatkozó törvényekben rögzített közzétételi kötelezettségek és ellenőrzési felelősségek alól. Amennyiben a megfelelési jelentések mögött nem állnak rendelkezésre azok az információk, amelyek alátámasztják a vállalkozás irányításának eredményességét és hatékonyságát, ezen jelentések valódi "értéke" nem haladja meg az előállításuk költségét, vagyis pontosan annyit érnek, amennyit kifizetnek értük. Ezek az összegek lehetnek ugyan jelentősek, de össze nem mérhetőek a vállalkozás irányítási kudarca esetén bekövetkező értékvesztéssel, vagy az elmaradt üzleti haszonnal. Míg a jelentések elkészítőinek felelősségét lényegében a kapott díjazás határozza meg, addig a felügyelő bizottsági tagok teljes vagyoni felelőssége az elvárt ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával a tulajdonosoknak okozott teljes üzleti kárra kiterjedhet. A független igazgatósági és felügyelő bizottsági tagoknak emiatt el kell gondolkodniuk azon, hogy mennyire "éri meg" csak a megfelelési jelentésekre hagyatkozniuk.

A problémát lényegében az okozza, hogy a megfelelést hagyományosan - és az audit szakma által erőltetetten - általános kontrollszemléletű modellek, illetve követelmények szerint értékelik, melyek az audit-cégek számára kisebb kockázatot és gyakran (a kezdő auditorok alkalmazásával járó) alacsonyabb költséget jelentenek, ahelyett, hogy az üzleti folyamatok végrehajtását és az irányítási szintek működését a vállalkozás specifikus üzleti céljainak megvalósulása szempontjából vizsgálnák. Ez utóbbiban természetesen komoly szerepe van a kontrollok vizsgálatának is, de nem az általános kontrollmodelleknek való megfelelés mentén, hanem az üzleti célok teljesülésének szükséges és elégséges mértékű támogatása kapcsán. Az internetes közösségi média segítségével egyre inkább teret nyernek azok az ajánlások és nemzetközi szabványok, melyeket a nagy tanácsadó cégek "érdekkörén" kívül, de a legmagasabb nemzetközi színvonalat képviselő szakemberek közreműködésével kerültek kidolgozásra. Ezen szabványok és ajánlások egyik jellegzetessége, hogy nem általános tanúsítási célokat szolgálnak, hanem az irányítási rendszerek egyedi megvalósításához nyújtanak széles szakmai körben elfogadott alapelveket és útmutatókat.

A "Trusted Business - Felelős Vállalkozás" szolgáltatások keretében alkalmazásra javasolt ISO/IEC 15504 folyamat-felmérési és ISO 31000 Risk Management nemzetközi szabványok segítséget nyújthatnak a megfelelési jelentések által érdemben nem vizsgált irányítási képesség fejlesztéséhez és értékeléséhez. A vállalati céloknak megfelelően megvalósított irányítási alapelvek és gyakorlatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy ne csak a - kötelezően előírt, de gyakran kétséges hasznosságú - megfelelési jelentésekkel "megtámogatott" pénzügyi teljesítési adatokat lehessen igazgatósági vagy felügyelő bizottsági szinten - utólag - figyelemmel kísérni, hanem alkalmazni lehessen azokat az üzleti folyamatok és a működés-irányítás alsóbb szintjein kialakított eredményességi és hatékonysági mutatókat is, amelyek változásai már jóval a pénzügyi beszámolási időszakok lezárását megelőzően jelzik az üzleti működés alakulását, így az esetleges igazgatósági szintű tájékozódás és beavatkozás szükségességét is. 

A fentieknek megfelelő stratégiai ellenőrzési funkció támogatására a független igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok számára egyedi szolgáltatást kínálunk a Trusted Business Mentoring programunk keretében.

Kapcsolódó cikkeink: A kockázatkezelés és a belső kontrollrendszer eredményességének értékelése, A kockázatkezelés szerepének felértékelődése a felelős vállalatirányításban, A vállalatirányítási képesség a kockázatkezelés vonatkozásában

 

Együttműködő partnerünk:

Képernyőfotó 2016-08-04 - 15.39.07

Szakmai támogatók:

Go to top