top s1 compass 2Alkalmazandó módszerekMinősítés ECQA okleveles szakértőkkel

 
 
 
Felelős Vállalkozások MagyarországonFelelős Irányítás (GRC)MegfelelésIntegrált megfelelés-irányítási forgatókönyvek

Integrált megfelelés-irányítási forgatókönyvek

A BPM-GOSPEL projekt keretében kidolgozott integrált megfelelés-irányítási forgatókönyvekkel a már meglévő, vagy újonnan kialakított irányítási gyakorlatokat lehet a specifikus vállalati célokon keresztül az irányítási célkitűzésekhez kapcsolni. Ezáltal a megfelelési és a bizonyosságot adó (ellenőrzési) tevékenységek a vállalat specifikus üzleti céljaihoz igazíthatóak, kihagyva az általános irányítási és kontroll keretrendszerek azon elemeinek megvalósítását és vizsgálatát, melyek nem bizonyulnak értelmezhetőnek, illetve hasznosnak a szervezet számára. Mindazonáltal szükséges lehet a vezetés - és amennyiben a vállalkozás mérete, illetve jogszabályi előírás indokolja, a felügyeleti testületek - számára a létező gyakorlatok összehasonlítása a keretrendszerek által javasolt megoldásokhoz, ugyanis a szélesebb körű szakmai tudás és a javasolt legjobb gyakorlatok ismerete hozzájárulhat a vállalatirányítás fejlesztéséhez.

A javasolt integrált megfelelés-irányítási forgatókönyvek megkülönböztetik azokat a működési és szervezeti szinteket, melyek specifikus céljai és azok időhorizontjai eltérőek:

scenarios jav hu

A végrehajtási célok a szervezeti egységek alapvető (fő), valamint az azokat támogató üzleti folyamataihoz kapcsolódnak. Habár ezeket a folyamatokat különböző módszerek és eszközök segítségével írhatjuk le, a folyamat-végrehajtás célja és annak teljesüléséhez szükséges és elégséges eredmények általában bármely folyamat esetében meghatározhatóak. Minden üzleti működés olyan egymással összefüggésben álló folyamatok készletéből áll, melyekhez allokált erőforrások, előírt termék- vagy szolgáltatás kibocsátási követelmények és határidők tartoznak. A végrehajtás-irányítási forgatókönyv ezen - viszonylag - rövid távú célok elérésére összpontosít, mint például adott megrendelés szerinti termék leszállítása vagy szolgáltatás nyújtása. A legtöbb hatósági előírás (ld. egészségügyi, biztonsági, munkajogi, műszaki, számviteli, stb. szabályok) is tevékenység-célként építhető be, illetve biztosítható ezen a szinten.

A megbízhatósági célok szintén az előbbi működési szinthez kapcsolódnak, de túlmutatnak a végrehajtási célokon. A működési folyamatok ismétlődő, párhuzamos vagy kiterjesztett végrehajtási ciklusai kapcsán a vezetésnek - az egyszeri végrehajtási időszakhoz viszonyítva - hosszabb távú célkitűzéseket is ki kell alakítania, mint például az ügyfelek megtartása és a kapacitások kihasználása. Többnyire ezek a célkitűzések a szerződésteljesítési vagy ügyfél-elszámolási időszakokhoz köthetőek. Például az ügyfél-elégedettségi és kapacitás-kihasználtsági ráták teljesítmény-mérési mutatókként alkalmazhatóak az ismétlődő üzleti tranzakciók időszaki elszámolása kapcsán.

Ahogy az üzleti működés végrehajtásának esetei (előfordulásai) vezetnek a megbízhatósági célok eléréséhez, az üzleti elszámolási időszakok megbízható teljesítései szolgáltatják az alapot a szervezeti egység szintű működési célok megvalósulásához, melyek eredményessége kifejezhető a szervezeti egység nyereségességének és erőforrás-lekötési rugalmasságának negyedéves vagy éves beszámolási időszakra mért mutatószámaival. A szervezeti egység szintű működés eredményessége viszont hajtóerőül szolgál a stratégiai üzletviteli célok megvalósulásához, mint amilyenek például a stratégiai tervezési időszakra kitűzött árbevételi és működési cash-flow pozíciók.

A kockázatkezelés az üzleti működés végrehajtási, megbízhatósági, eredményességi és stratégiai céljai alapján állítja be az egyes működési és szervezeti szintekre alkalmazható kockázati toleranciákat (azaz a céloktól való megengedett eltérés mértékét) és a kockázatviselési szinteket (vagyis a célok teljesülését befolyásoló bizonytalanság “megfizethető” mértékét). Az egyes szintek céljai specifikus időhorizonttal rendelkeznek, ezért a kockázati rangsoroláshoz és a kockázatkezelési intézkedések kiválasztásához hagyományosan alkalmazott, a következmény (hatás) és a gyakoriság (valószínűség) mutatóit alkalmazó kockázati térképek (“heat maps”) csak az egymással összehasonlítható szintű és időhorizonttal rendelkező események kapcsán lehet ésszerű és megalapozott.

Kapcsolódó cikkek: Felelős vállalatirányítási gyakorlatok a vállalati célok teljesüléséértA vállalatirányítási képesség a kockázatkezelés vonatkozásában, Kockázatkezelési esettanulmány: A sikeres kockázatvállalás keretei a Szerencsejáték Zrt-nél

Attachments:
Download this file (Kockázatkezelési Kézikönyv v12.pdf)Kockázatkezelési Kézikönyv v1.2 (MNV)[Integrált megfelelés-irányítási forgatókönyvek alkalmazása a vállalati kockázatkezelésben]924 kB
Download this file (Kockázatkezelési Kézikönyv v2.pdf)Kockázatkezelési Kézikönyv v2[Irányítási forgatókönyvek alkalmazása az integrált vállalati kockázatkezelés megvalósítására]1320 kB
Download this file (Útmutató a köztulajdonban álló társaságok vállalatirányítási rendszerének vizsgá)A köztulajdonban álló társaságok vállalatirányítási rendszerének vizsgálata[Módszertani útmutató v2.4]842 kB
 

Együttműködő partnerünk:

Képernyőfotó 2016-08-04 - 15.39.07

Szakmai támogatók:

Go to top