top s1 compass 2Alkalmazandó módszerekMinősítés ECQA okleveles szakértőkkel

 
 
 

A kockázatkezelés szerepének felértékelődése a felelős vállalatirányításban

A hagyományos megfelelési logikára épülő, illetve kontroll-centrikus vállalatirányítási megközelítés, melynek eredményessége a globális pénzügyi-gazdasági válság kialakulása kapcsán joggal megkérdőjelezhető, megnehezíti a - korábbiakban tapasztaltakhoz képest lényegesen nagyobb mértékű - külső és belső bizonytalansághoz jobban alkalmazkodó vállalatirányítási gyakorlatok kialakítását is.

A széles körben ismert és alkalmazott kontroll keretrendszerek, társaságirányítási ajánlások külső és belső ellenőrzési illetve tájékoztatási célokra való - a nemzetközi szakmai szervezetek és a mögöttük álló nagy könyvvizsgáló és tanácsadó cégek általi - meghivatkozása sajnálatos módon elterelte a felsővezetők és az irányító testületek tagjai figyelmét arról, hogy ezeket az ajánlásokat elsősorban a sajátos üzleti eredmények elérését célzó vállalati folyamatok képességeinek előírásához és javításához kell figyelembe venni. Amennyiben az üzleti környezet, illetve a piaci szereplők elvárásai szigorú külső követelményeket támasztanak, akkor azokat az üzleti működés folyamatainak elérni kívánt eredményei között kell meghatározni. Ebben segíthetnek a vonatkozó iparági folyamatleírások vagy szabványok, melyeknek való megfelelést biztosítani és ellenőrizni kell.

Ugyanakkor ezek a megfelelési, szabályszerűségi követelmények elsősorban a folyamat-végrehajtás egyes eredményeit határozzák meg, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak a folyamatot végrehajtó szervezet, illetve szervezeti egység üzleti, működési és megbízhatósági céljaihoz. A magasabb szintű vállalati célokhoz való kapcsolódás hiánya miatt a szabályszerűségi követelményeknek való megfelelés nem jelent önmagában garanciát arra, hogy a vállalkozás sikeresen teljesíti a tulajdonosok, illetve egyéb érdekeltek üzleti elvárásait.

ERM szerepe

Az előbbiekből következően a vállalatirányítás eredményességére, vagyis az érdekelt felek és az üzleti környezet elvárásainak teljesítésére vonatkozó irányítási képesség túlmutat a keretrendszereknek és ajánlásoknak való megfelelésen, illetve a működési folyamatok szabályszerűségén, hiszen azt jelzi, hogy az üzleti folyamatok előírt módon történő végrehajtása milyen megbízhatósági, működési és üzleti célok mentén valósul meg. Az irányítási képesség szükséges mértékének irányító testületek általi előírása a vállalkozás céljait érintő kockázatokra adott válaszként értelmezhető, amely nagymértékben függ a szervezet kockázatvállalási kultúrájától és kockázatkezelési elveitől, illetve gyakorlatától.

A széles körben elterjedt kontroll keretrendszerek és társaságirányítási ajánlások egyes elemei - mint az üzleti környezet által ismert legjobb gyakorlatok - alkalmazhatóak a különböző szervezeti, illetve működési szinteken megvalósuló irányítási tevékenységek kialakítására. A sikeres alkalmazáshoz, illetve adaptációhoz viszont hozzá tartozik az irányítási gyakorlatok vállalati célokhoz való rendelése. Az üzleti folyamatok megfelelési, illetve szabályszerűségi követelményeitől eltérően a megbízhatósági, működési és üzleti célokhoz - a kockázatok egyedi mérlegelésével - rendelt irányítási gyakorlatok kiválasztása és a megvalósítás körülményeinek meghatározása már elsősorban a vállalkozás vezetésének döntésein és az irányító testületek jóváhagyásán múlik, vagyis a vállalatirányítás kerete a külső és belső kockázatok figyelembe vételével, a szervezet sajátos kockázatkezelési elveinek és gyakorlatának megfelelően alakítható ki:

Clok bemutatsa v22

Az a felismerés, hogy a vállalatirányítás kereteinek kialakítása komoly kockázatkezelési gyakorlatot feltételez, a hagyományos kockázatkezelés felelős vállalatirányításban betöltött szerepének felértékelődéséhez vezet. A vállalatirányítás kereteinek kialakításában és felügyeletében kiemelt felelősséggel bíró irányító testületek tagjainak képeseknek kell lenniük a vállalati célok vonatkozásban beazonosítható kockázatok jelentőségének felismerésére, továbbá a jelentős üzleti kockázatok megfelelő kezelését biztosító vállalatirányítás kereteinek kijelölésére, illetve jóváhagyására. A rendkívül tömör - mindössze 26 oldal terjedelmű - ”ISO 31000:2009 Risk Management” szabvány által leírt kockázatkezelési alapelvek elsajátítása, valamint a szabvány alapján kialakított kockázatkezelési folyamatok vállalati működésbe való integrálása nagymértékben hozzájárulhat a szükséges kockázatkezelési tevékenységek irányító testületek szintjére történő emeléséhez, és ezáltal az eredményes és hatékony vállalatirányítás megvalósításához.

Kapcsolódó cikkek: Útmutató az integrált kockázatkezelés megvalósításáhozFelelős vállalatirányítási gyakorlatok a vállalati célok teljesüléséértAz ISO 31000 Risk Management szabvány alkalmazása a vállalat irányítási rendszerének fejlesztésére, A vállalatirányítási képesség a kockázatkezelés vonatkozásábanRisk Management Mentoring

Attachments:
Download this file (Risk Management Mentoring 2016.pdf)Risk Management Mentoring[Éves képességfejlesztő és minőségértékelő program a kockázatkezelés eredményes megvalósításának támogatására]1201 kB
Download this file (Útmutató az integrált kockázatkezelés megvalósításához.pdf)Integrált kockázatkezelés[Útmutató az integrált kockázatkezelés megvalósításához]2839 kB
 

Együttműködő partnerünk:

Képernyőfotó 2016-08-04 - 15.39.07

Szakmai támogatók:

Go to top