top s1 compass 2Alkalmazandó módszerekMinősítés ECQA okleveles szakértőkkel

 
 
 

Kontrollhatékonyság

A Kontrollhatékonyság irányítási alapelv alkalmazása a Kontrollhatékonyság - célkitűzés kapcsán beazonosított kockázatok kezelésére

A Kontrolhatékonyság irányítási alapelv alkalmazásának célja annak biztosítása, hogy a megbízható üzleti működés és beszámolás céljait támogató kontroll erőforrások hatékonyak legyenek felhasználva.

A Kontrollhatékonyság irányítási alapelv sikeres alkalmazásának eredményei:

1) A vezetés biztosítja a megfelelő szervezeti felépítés és jelentési útvonalak fenntartását.

2) A felügyeleti tevékenységek biztosítják a belső kontrollrendszer eredményességének időszakos felülvizsgálatát.

3) A vezetés átvizsgálja a kontrollhiányosságokat és megteszi a szükséges intézkedéseket.

A fenti eredményeket az alábbi irányítási gyakorlatok alkalmazásával lehet elérni:

A megfelelő szervezeti felépítés biztosítása. A szervezeti felépítés támogatja a megbízható üzleti működés és beszámolás belső kontrollrendszerének eredményes működtetését. [Eredmény: 1]

Szervezeti ábrák létrehozása. A vezetés olyan szervezeti ábrát alakít ki, amely minden dolgozóra vonatkozóan bemutatja a szerepköröket és a vonatkozó jelentési útvonalakat.

A szerepkörök összehangolása a folyamatokkal. A szervezet egyes egységei vagy funkcionális területei összehangolják a szerepköröket a megbízható üzleti működés és beszámolás céljait támogató fő folyamatokkal.

Munkaköri leírások kialakítása. A vezetés biztosítja a kulcsfontosságú pozíciók munkaköri leírásainak meglétét, és azokat a feltételeknek és körülményeknek megfelelően aktualizálja.

Szervezeti felépítés kialakítása. A vezetés olyan szervezeti felépítést alakít ki, amely biztosítja a megfelelő szervezeti szinteket a felsővezetők és a folyamatokban közvetlenül résztvevő alkalmazottak között.

A belső ellenőrzési terület felépítésének kialakítása. Az üzleti működési és beszámolási folyamatoktól való függetlenség biztosítása érdekében a belső ellenőrzés közvetlenül a vezérigazgató vagy ügyvezető (CEO) alá tartozik és közvetlen kapcsolatban áll a felügyeleti testülettel (pl. audit bizottság).

A belső kontrollok felügyelete. A felügyeleti testület (igazgatóság és/vagy audit bizottság) ismeri és gyakorolja a megbízható üzleti működéssel és beszámolással és a vonatkozó belső kontrollrendszerrel kapcsolatos ellenőrzési felelősségeket. [Eredmény: 2]

A testületi értekezletek tartalmának kialakítása. A felügyeleti testület hivatalos politikát alakít ki azon sajátos döntésekre vagy eseményekre vonatkozóan, amelyek a testülettel történő egyeztetést vagy annak részéről történő jóváhagyást igényelnek, továbbá meghatározza ezen tárgyalások ütemezését.

Független testületi tagok beazonosítása. Beazonosításra kerülnek a felügyeleti testület és/vagy audit bizottság független tagjai.

A testület szerepének és felelősségeinek meghatározása. A felügyeleti testület a szervezeti szabályzatokban, míg az audit bizottság saját alapító okiratában meghatározza szerepkörét és felelősségeit.

A belső kontrollrendszer eredményességének mérlegelése. A felügyeleti testület rendszeresen mérlegeli a belső kontrollrendszerének eredményességét, ideértve annak kockázatait, jelentős hiányosságait és lényeges gyengeségeit (ha ilyenek vannak).

Találkozás az ellenőrökkel. A felügyeleti testület rendszeresen találkozik a belső és külső ellenőrökkel (auditorokkal), ideértve személyes találkozókat is. A testület felülvizsgálja a vizsgálatok hatókörét és a tervezett teszteket, a rendelkezésre álló erőforrásokat és a személyi állományt, valamint a jelentős vizsgálati megállapításokat.

A politikák és eljárások felülvizsgálata. A felügyeleti testület felülvizsgálja a vezetés által a jelentős üzleti tervek (várakozások, becslések) során alkalmazott irányítási politikákat és eljárásokat, ideértve az alapvető feltételezéseket.

Szakmai szkepticizmus használata. A felügyeleti testület megfelelő szintű (szakmai szkepticizmussal) fenntartással él a vezetésnek az üzleti működésre és beszámolásra vonatkozó állításaival és megítéléseivel szemben, melynek keretében a vezetésnek ellenőrző és számonkérő jellegű kérdéseket tesz fel.

Névtelen bejelentésből származó információ mérlegelése. A felügyeleti testület mérlegeli a névtelen bejelentésekből, a szervezet korrupció- (csalás) ellenes és hasonló folyamataiból nyert információkat a vállaltirányítási jelentések téves állításaiból eredő kockázatok ellenőrzése céljából, ideértve az alkalmazottak szabályellenes magatartásának és a kontrollok vezetők általi megsértésének kockázatát. A testület felülvizsgálja a jelentős ügyeket bemutató jelentéseket, mérlegelve azoknak a megbízható üzleti működésre és beszámolásra gyakorolt potenciális hatásait és a korrekciós intézkedések szükségességét.

A testületi tagságra jelöltek átvilágítása. A felügyeleti testület megvizsgálja a testületi és audit bizottsági tagságra jelölt személyeket abból a szempontból, hogy azok kellően függetlenek-e a szervezettől és a vezetéstől, valamint, hogy az illető képes-e eredményesen ellátni testületi tagsági feladatát.

A megfelelőség igazolása. A felügyeleti testület tagjai éves rendszerességgel igazolják, hogy megfelelnek a szervezet etikai iránymutatásainak és a függetlenségre vonatkozó szabályoknak.

Megbeszélés a vezetés távollétében. A felügyeleti testület minden értekezleten időt különít el arra, hogy a vezetés jelenléte nélkül tárgyaljon meg témákat, ideértve a külső tanácsadókkal, a belső ellenőrökkel, a könyvvizsgálóval és a külső jogi tanácsadóval folytatott külön megbeszéléseket.

A belső kontrollok hiányosságainak kezelése. A belső kontroll hiányosságait időben állapítják meg és közlik a javító intézkedésért felelős felekkel, valamint szükség szerint a vezetéssel és a felügyeleti testülettel. [Eredmény: 3]

Jelentés az alternatív csatornákon kapott információkról. A vezetés alternatív csatornát hoz létre az érzékeny üzleti működési és beszámolási hiányosságok, mint például a jogellenes vagy rosszhiszemű cselekmények bejelentésére.

Hiányosságok jelentése a szervezet különböző szintjein. A vezetés olyan gyakorlatot alakít ki, melyben lényegességtől függetlenül az üzleti működés és beszámolás minden hiányosságáról jelentést kap a felelős vezető, és legalább az egy szinttel feljebb lévő vezető, (mindkettőnek olyan helyzetben kell lennie, hogy képes legyen meghozni a szükséges javító intézkedést).

Hiányosságok jelentésére vonatkozó útmutató elkészítése. A vezetés listát állít össze azon kontroll hiányosságokról, amelyek komoly veszélyt jelentenek az üzleti működés és beszámolás megbízhatóságára, és amelyeket felmerülésük esetén a felső vezetés és a felügyeleti testület számára jelezni kell.

 

Együttműködő partnerünk:

Képernyőfotó 2016-08-04 - 15.39.07

Szakmai támogatók:

Go to top