top s1 compass 2Alkalmazandó módszerekMinősítés ECQA okleveles szakértőkkel

 
 
 
Felelős Vállalkozások MagyarországonKépességfejlesztésIrányítási ModellVállalkozások Irányítási Képességének Fejlesztése

Irányítási alapelvek a Vállalkozások Irányítási Képességének Fejlesztéséhez

A vállalatvezetők akkor kezdtek szembesülni az irányítási képesség (governance capability) kérdéseivel, amikor a jogszabályi megfelelésre való felkészüléssel járó hatalmas költségek miatt mérlegelni kezdték az ilyen erőfeszítések fenntarthatóságát és azok hozzáadott üzleti értékét. Erre a kihívásra nyújt megoldást az ISO/IEC 15504 szabványon alapuló “irányítási képességfelmérés” (Governance Capability Assessment) koncepció, mely alkalmazható a felsővezetők, a felügyeleti testületek, valamint a belső és külső ellenőrök számára is a különböző üzleti (szervezeti) egységek és tevékenységek, valamint az informatikai irányítási és a pénzügyi beszámolási folyamatok belső kontrollrendszere(i) eredményességének felmérése.

A súlyos irányítási botrányok - függetlenül az aktuális globális pénzügyi és gazdasági válságtól - felhívják a figyelmet arra, hogy nemcsak az alapvető üzleti működési tevékenységek (termelés, értékesítés, beszállítási lánc, stb.) specifikus szabványok szerinti felmérése, auditálása vagy tanúsítása szükséges, hanem az összes irányítással összefüggő folyamatoké is. A hírekben leginkább szereplő botrányos esetek rámutatnak arra, hogy még azok a nagy multinacionális vállalatok sem tudják elkerülni az irányítási rendszer olyan kudarcait, mint a csalárd pénzügyi beszámolás, amelyek egyébként a minőségirányítás és folyamatjavítás nemzetközileg elismert élharcosai.

Ilyen körülmények között a “felelős vállalkozás” fogalma egyre nagyobb figyelmet kelt az ügyfeleknél, bármilyen típusú üzleti kapcsolatról is legyen szó. A hagyományos marketing megoldásokon túl, a terméket vagy szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak meg kell különböztetni magukat a versenytársaktól, nemcsak a magasabb minőségi vagy kiválósági szintekkel, a gyorsabb piaci megjelenéssel, vagy a jobb árakkal, hanem rákényszerülnek arra is, hogy magukat megbízható és fenntartható üzleti partnernek mutassák. A megrendelők jobban elismerik azokat az üzleti partnereket a hosszú-távú együttműködés során, akiknek a vállalati kultúrája hasonló vagy akár magasabb színvonalú, mint az övéké.

A szabályozási követelmények (mint például az Egyesült Államokban a tőzsdei kereskedésben szereplő társaságokra vonatkozó Sarbanes-Oxley törvény, a Bázel egyezmény, az EU Társasági Törvény, illetve a kormányzati és költségvetési szervezetekre vonatkozó más európai és nemzeti irányelvek, stb.) nemcsak a kockázatkezelési és belső kontrollrendszerek nemzetközileg elismert keretrendszerek alapján történő megvalósítását írják elő, hanem az eredményes kialakításra és működtetésre vonatkozó felső vezetés általi időszaki értékelések közzétételét is. Bár ezek a szabályozások többnyire a pénzügyi beszámolásra koncentrálnak, a globális (pénzügyi és gazdasági) válság megmutatta, hogy a kockázatkezelés és belső kontrollrendszer hatókörének kiszélesítése tényleges üzleti értéket jelent. Az utóbbi években többszázezer időszaki értékelés készült a vállalati, pénzügyi és kormányzati ágazatokban és a törvényalkotók (szabályozó hatóságok) továbbra is jelentős erőfeszítéseket tesznek a kötelező szabályok és az ajánlások továbbfejlesztésére annak érdekében, hogy a nyilvánosságra hozott vállalati információk és értékelések az érdekeltek számára mind hasznosabbá váljanak.

A globális válság arra is rámutatott, hogy sok, a belső kontrollok eredményességére vonatkozó pozitív (külső és belső) értékelés megalapozatlannak vagy hamisnak bizonyult azokban az esetekben, amikor a kockázatkezeléshez elszigetelten alkalmazott gazdasági modellek nem igazodtak a stratégiai üzleti célok időhorizontjához. A felső vezetés és a felügyeleti testületek elszámoltathatóságának megalapozására és támogatására olyan integrált felmérési (értékelési) modelleket célszerű használni, amelyek mind a működési, mind a pénzügyi folyamatokra alkalmazhatóak. Azok a felmérési modellek, amelyek a stratégiai célkitűzések vonatkozásában a legtöbb tevékenységi területet lefedik, hozzáadott értéket jelentenek a felügyeleti testületek, az operatív- és a felső vezetés tagjai, valamint a belső és külső ellenőrök számára, hiszen a célok elérésének közös elveken alapuló felmérésével segítenek a különböző műveletek monitoring (figyelemmel kísérési) ráfordításainak optimalizálásában.

Az Irányítási Modell alkalmazásának van néhány azonnal érvényesíthető és bizonyítható haszna. Először is, a modell használatra kész felépítést nyújt az ismert kontroll keretrendszerek és általános vállaltirányítási modellek megvalósításához. A kötelező jogszabályi vagy akár az önkéntesen felvállalt megfelelési követelményeket, a tisztán üzleti szempontok által vezérelt irányítási célkitűzéseken keresztül vizsgálva, a vállalkozás vezetése könnyebben és jobban megértheti az irányítási folyamatok – sajátos üzleti célok és az üzleti környezet elvárásai szerint - testreszabott kialakítása és fenntartása során. A kisebb (hatékonyabb) vezetői ráfordítások mellett, ez a felépítés megkönnyíti a megfelelési követelmények teljesülésére vonatkozó megalapozott vélemény (audit jelentés) elkészítésére irányuló belső és külső ellenőrzési (audit) tevékenységek ellátását is.

Másodszor, az Irányítási Modell megfelelő gyakorlatokat kínál a vállalkozás egyedi kontrollkövetelményeinek meghatározásához. A felsővezetés könnyen kiválaszthatja és kommunikálhatja azokat a minimum követelményeket, melyeket alapvetőnek tart az adott üzleti környezetben (kockázatviselési szint meghatározása). Ez minden érdekelt fél számára, ideértve a potenciális megrendelőket is, világos üzenetet hordoz arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás vezetése mely működési kockázatokat tervezi mérsékelni, és mely kockázatok maradnak kezeletlenül.

Továbbá, az irányítási alapelveket megvalósító folyamatok és a szervezeti szintű kontrollfolyamatok irányítási képességszintjének célkitűzése elősegíti a folyamatok kialakításának és működtetésének eredményességére vonatkozó kvalitatív és kvantitatív mutatóinak értelmezését. Ezáltal az üzleti folyamatok irányítását támogató megoldások, mint például a munkafolyamat-kezelő (workflow) rendszerek, a projektmenedzsment és jelentéskészítő eszközök, stb. úgy konfigurálhatóak, hogy automatikusan gyűjtsék és jelentsék a végrehajtási információkat mind a folyamat-, mind pedig a szervezeti szintű kontrollok működéséről, az akár manuálisan, akár elektronikusan végrehajtott üzleti tevékenységek kapcsán.

Az irányítási folyamatok végrehajtásáról szóló információk (bizonyítékok) folyamatirányító rendszerrel – mint pl. a “Stages” platform alkalmazásával – való nyomon követése és az alkalmazott folyamat-referenciamodellek előírt követelményeihez való hozzárendelése megoldást nyújt az irányítási képesség - adott időszakra vonatkozó - automatizált felmérésére és kiértékelésére. Ezen a felmérési eredmények független minősítővel való igazolását a minősített vállalkozás akár közvetlenül, akár a “Trusted Business” portálon keresztül is publikálhatja.

A megrendelők az általuk fontosnak tartott irányítási területekre vonatkozó képességfelmérési eredmények megtekintésével és összehasonlításával választhatják ki a üzleti partnereiket, vagy felhasználhatják a szektor-specifikus összehasonlító (benchmarking) eredményeket új tenderkiírások elkészítéséhez.

Kapcsolódó cikkek: Felelős vállalatirányítási gyakorlatok a vállalati célok teljesüléséért, Kockázatviselési szintek meghatározása a vállalati kockázatmenedzsment (ERM) alkalmazásában, Áttérés a célkitűzés-központú vállalatirányításra

 

Együttműködő partnerünk:

Képernyőfotó 2016-08-04 - 15.39.07

Szakmai támogatók:

Go to top