top s1 compass 2Alkalmazandó módszerekMinősítés ECQA okleveles szakértőkkel

 
 
 
Felelős Vállalkozások MagyarországonVezetőknekIKV – Irányítási Képességfejlesztésről Vezetőknek5. rész: A szervezeti és működési célok vagyonkezelési vonatkozásai

A szervezeti és működési célok vagyonkezelési vonatkozásai

A vállalatirányítási rendszer eredményes működése alapvetően nem az általános (pl. társaságirányítási) ajánlásoknak való megfelelés bemutatásával, hanem az üzleti céloknak az érdekelt felek igényei és az üzleti környezet elvárásai szerint kialakított és elfogadott határértékeken belüli elérésével igazolható. E tekintetben a kockázatok forrását a vállalati működés külső és belső összefüggéseinek - a célokra jellemző időhorizontok sajátosságai miatt - előre csak többé-kevésbé ismerhető változékonysága jelenti, ezért a korszerű vállalatirányítás keretében olyan folyamatokat kell működtetni, amelyek egyrészt biztosítják a szervezet kiszámítható működését, másrészt a változásokra való gyors reagálás képességét. Mindezekhez az irányítási célkitűzések megfelelő értelmezése és testre szabott alkalmazása szükséges.

A végrehajtási célok a szervezeti egységek alapvető (fő), valamint az azokat támogató üzleti folyamataihoz kapcsolódnak. Habár ezeket a folyamatokat különböző módszerek és eszközök segítségével írhatjuk le, a folyamat-végrehajtás célja és annak teljesüléséhez szükséges és elégséges eredmények általában bármely folyamat esetében meghatározhatóak. Minden üzleti működés olyan egymással összefüggésben álló folyamatok készletéből áll, melyekhez allokált erőforrások, előírt termék- vagy szolgáltatás kibocsátási követelmények és határidők tartoznak. A végrehajtás-irányítási forgatókönyv ezen - viszonylag - rövid távú célok elérésére összpontosít, mint például adott megrendelés szerinti termék leszállítása vagy szolgáltatás nyújtása. A legtöbb hatósági előírás (ld. egészségügyi, biztonsági, munkajogi, műszaki, számviteli, stb. szabályok) is tevékenység-célként építhető be, illetve biztosítható ezen a szinten.

A vagyonkezelés szempontjából a végrehajtási célok mind az egyes vagyonelemek életciklusát jelentő tevékenységek (ld. megszerzés, használatba vétel illetve hasznosítás, értékmegőrző illetve értéknövelő karbantartás, átadás illetve lezárás), mind pedig egy adott portfolió kezelése vonatkozásában értelmezhetőek. Az ISO 55000 Asset Management szabvány definícióját követve, a vagyonkezelés a vagyonelemek értékteremtő hasznosítását célzó szervezeti tevékenységek koordinált megvalósítását jelenti, mely kapcsán a vagyonelemek körébe minden olyan „dolog" beletartozik, melynek tényleges vagy lehetséges értéke van valamely szervezet számára.

A végrehajtási célok tekintetében természetszerűen más módon jellemezhetőek az egyes vagyonelemek tervezésével és előállításával vagy akvizíciójával kapcsolatos projekt szemléletű tevékenységek, mint a vagyonelemek hasznosításával és értékmegőrző illetve értéknövelő karbantartásával kapcsolatos szolgáltatói tevékenységek, vagy mint az összetartozó vagyonelemek együttes portfoliókezelését megvalósító tevékenységek.

Vagyonkezelési tevékenységek

1. sz. ábra: A vagyonelemek értékteremtő hasznosítását célzó szervezeti tevékenységek

Ugyancsak eltérő jellemzői lehetnek a különböző típusú vagyonelemekkel kapcsolatos végrehajtási céloknak. A lehetséges vagyontípusok (pl. infrastruktúrális javak, fizikai eszközök, épületek, termőföldek, létesítmények, pénzügyi befektetések, vállalati tuladonrészek, szervezeti architektúrák és tudáselemek, vagyonértékű jogok, stb.) előállítására illetve megszerzésére, hasznosítására, fenntartására illetve kivezetésére, továbbá az összetartozó vagyonelemek együttes kezelésére vonatkozó tevékenységek végrehajtása során eltérő tervezési, irányítási és nyomon követési módszereket és különböző életciklus modelleket lehet, illetve kell alkalmazni.

A végrehajtási célok kialakításakor és a végrehajtás irányítása során a vagyonkezelést megvalósító szervezeti tevékenységekre vonatkozó külső (pl. jogi, hatósági, vagy szerződésben előírt) szabályoknak való megfelelést is figyelembe kell venni, illetve gondoskodni kell a megfelelési kritériumok teljesülésének - akár független fél általi - ellenőrizhetőségéről.

A megbízhatósági célok szintén az előbbi működési szinthez kapcsolódnak, de túlmutatnak a végrehajtási célokon. A működési folyamatok ismétlődő, párhuzamos vagy kiterjesztett végrehajtási ciklusai kapcsán a vezetésnek - az egyszeri végrehajtási időszakhoz viszonyítva - hosszabb távú célkitűzéseket is ki kell alakítania, mint például az ügyfelek megtartása és a kapacitások kihasználása. Többnyire ezek a célkitűzések a szerződésteljesítési vagy ügyfél-elszámolási időszakokhoz köthetőek. Például az ügyfél-elégedettségi és kapacitás-kihasználtsági ráták teljesítmény-mérési mutatókként alkalmazhatóak az ismétlődő üzleti tranzakciók időszaki elszámolása kapcsán.

A vagyonkezelés vonatkozásában a megbízhatósági célok a különböző típusú, de többnyire nem elkülönülten megvalósuló tevékenységek közötti összhang biztosítását szolgálják az optimális hasznosulás érdekében. Egy új vagyonelem kialakítása vagy egy már meglévő vagyonelem javítása, cseréje illetve megszűntetése nyilvánvalóan összefüggésben kell, hogy álljon a hasznosítási igények és körülmények várható alakulásával vagy azok megváltozásával.

Az értékteremtés illetve hasznosulás optimális megvalósulásához egyrészről a hasznosulásban érintett felek aktuális igényeinek megismerése, azok visszacsatolása és teljesítése, másrészről a vagyonkezelés értékláncát alkotó, egymással gyakran párhuzamosan futó fejlesztési illetve akvizíciós projektek, működtetési illetve karbantartási szolgáltatások, valamint a portfoliókezelési tevékenységek közötti megbízható információáramlás és a szükséges adatok, illetve információs rendszerek rendelkezésre állásának illetve védelmének biztosítása szükséges.

Az egyes vagyonelemek jellemzőinek, értékének, valamint a teljes életciklusra vonatkozó bekerülési/fenntartási költségeinek és hasznosítási eredményeinek megbízható, a tervezési és a tényadatokra is vonatkozó nyilvántartása nem csak a vagyonkezelés teljesítményméréséhez nélkülözhetetlen, hanem a vonatkozó jogszabályi keretek között megvalósuló tulajdonosi joggyakorlás alapvető kelléke.

Ahogy az üzleti működés végrehajtásának esetei (előfordulásai) vezetnek a megbízhatósági célok eléréséhez, az üzleti elszámolási időszakok megbízható teljesítései szolgáltatják az alapot a szervezeti egység szintű működési célok megvalósulásához, melyek eredményessége kifejezhető a szervezeti egység nyereségességének és erőforrás-lekötési rugalmasságának negyedéves vagy éves beszámolási időszakra mért mutatószámaival. A szervezeti egység szintű működés eredményessége viszont hajtóerőül szolgál a stratégiai üzletviteli célok megvalósulásához, mint amilyenek például a stratégiai tervezési időszakra kitűzött árbevételi és működési cash-flow pozíciók.

A vagyonkezelési stratégia és tervezés a vállalati stratégia és üzleti tervezés elválaszthatatlan részét képezi. Ennek megfelelően a vagyonkezelés irányítási rendszerére vonatkozó szabályozás sem különülhet el a vállalat egészének irányítására és kockázatkezelésére vonatkozó szabályoktól. Ahogy az üzleti tervezés is a stratégiai célok és időhorizontok szervezeti egységekre és működési területekre való lebontásával valósul meg, a vagyonkezelést is magába foglaló irányítási rendszer belső szabályozása is ezt a logikát követi. Ebből következően a vagyonkezeléssel összefüggő üzleti tervezésre, szabályozásra, vezetői felelősségre, etikus magatartásra, fenntarthatóságra és társadalmi elismertségre, illetve jó hírnévre vonatkozó felelős vállalatirányítási követelmények teljesítése közvetlenül a társaság ügyvezetésének, illetve irányító testületeinek ellenőrzési körébe tartozik.

A stratégiai üzletviteli célokból adott szervezeti egységre lebontott működési célok (eredményesség, hatékonyság) elérése vonatkozásában az optimális teljesítményt megvalósító vagyonkezelésnek kiemelkedő jelentősége van. Ez igaz a vagyonkezeléssel nem főtevékenységként foglalkozó szervezeti egységekre is, hiszen az általuk végzett üzleti tevékenység során létrejött, beszerzett, vagy karbantartott és közvetlenül hasznosított vagyonelemek teljes életciklus-költsége közvetlenül vagy közvetve felosztásra kell, hogy kerüljön a vonatkozó üzleti tervezési/beszámolási ciklusokra.

Ugyanakkor a szervezeti egység szintű időszaki költségtervezés közvetlenül érintheti mind a befektetési célú, mind pedig a beruházási tevékenységek kereteit, mely jelentősen befolyásolhatja egyes vagyonkezelési döntések meghozatalát is. Például kihatással lehet a hasznosulási igények kielégítési színvonalát (pl. ügyfélelégedettséget) is meghatározó beszerzési vagy felújítási projektek ütemezésére, de akár a szükséges karbantartási munkák elhalasztását is eredményezheti.

Adott szervezeti egység működési eredményességét és hatékonyságát támogató irányítási célkitűzések (kiaknázhatóság, folyamat-integritás, kompetencia) kialakítása és megvalósulásuk támogatása során az érintett (átvett vagy létrehozott) vagyonelemek optimális hasznosulását is figyelembe kell venni.

A kockázatkezelés az üzleti működés végrehajtási, megbízhatósági, eredményességi és stratégiai céljai alapján állítja be az egyes működési és szervezeti szintekre alkalmazható kockázati toleranciákat (azaz a céloktól való megengedett eltérés mértékét) és a kockázatviselési szinteket (vagyis a célok teljesülését befolyásoló bizonytalanság "megfizethető" mértékét). Az egyes szintek céljai specifikus időhorizonttal rendelkeznek, ezért a kockázati rangsoroláshoz és a kockázatkezelési intézkedések kiválasztásához hagyományosan alkalmazott, a következmény (hatás) és a gyakoriság (valószínűség) mutatóit alkalmazó kockázati térképek ("heat maps") csak az egymással összehasonlítható szintű és időhorizonttal rendelkező események kapcsán lehet ésszerű és megalapozott.

A vagyonkezelés irányítási rendszerének folyamatos javítása és az eredményes vállalati kockázatkezelés megvalósulása között szoros összefüggés áll fenn. Egyrészről a vagyonkezelési stratégia és a stratégiai terv alapján kialakított fejlesztési/akvizíciós projektek, operativ szolgáltatások és portfoliókezelési tevékenységek irányítása során meghozott döntések kapcsán a stratégiai üzletviteli célokból lebontott, és a különböző irányítási szinteken értelmezhető szervezeti célokat érintő bizonytalanság hatásait kell a külső és belső érdekelt felek számára elfogadható szinten tartani. Mindez tudatosan előírt és végrehajtott kockázatkezelési folyamatot feltételez, mely szakmailag alátámasztott és a külső és belső összefüggések figyelembe vételével megvalósított kockázatértékelést, valamint a megfelelően kommunikált és nyomon követett kockázati intézkedéseket tartalmazza.

Másrészről az operatív működésbe bevont/hasznosított vagyonelemek érdekelt felek igényeinek vagy elvárásainak megfelelő rendelkezésre állása kapcsán a biztonsági, környezetvédelmi, társadalmi és az etikus üzleti magatartásra vonatkozó követelményeket kockázati kritériumként közvetlenül alkalmazni kell az irányítás és végrehajtás minden szintjén. Vagyis a vagyonkezelés kapcsán az érdekeltekkel való közvetlen kapcsolat miatt az érintett felek (pl. a fizikai eszközöket üzemeltető dolgozók, vagy a szolgáltatásokat használó illetve a környezeti hatások által érintett lakosság vagy szervezetek) saját céljaira (pl. helyi élet- és munkakörülményekre, fenntartható lokális vagy regionális piaci jelenlétetre, stb.) vonatkozó bizonytalansági hatások érintett felek számára elfogadható határértéken való tartása a vagyonkezelő szervezet működését átfogó kockázatkezelés részévé kell, hogy váljon.

Bizonyos vagyonelemekkel való szolgáltatási típusok (pl. közszolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások, stb.) esetében a környezeti hatások figyelembe vételét a jogi szabályozási keretek (pl. hatósági engedélyezés, környezetvédelmi és biztonsági előírások, stb.) is előírják, ugyanakkor a vezetői felelősség és az elszámoltathatóság kereteinek megfelelő kialakítása és működtetése nélkül a jogszabályok megléte önmagában nem garantálja a fogyasztók, illetve a külső vagy belső érintettek - széleskörűen értelmezhető - „biztonságát".

Vonatkozó jogi/hatósági szabályozás hiányában, vagy az aktuális szabályok „kiskapun" keresztüli megkerülhetősége esetén a szervezeti működés minden szintjén megvalósuló kockázatkezelésnek komoly „visszatartó" ereje illetve megelőző szerepe van. Ez különösen fontos a tulajdonosi kontroll működése szempontjából, hiszen a nem megfelelő vagyonkezelésből esetleg származó károk jellemzően késleltetve fejtik ki hatásukat, amikor ez eredményes beavatkozás esélyei már nagymértékben lecsökkennek. A kockázati kritériumok teljesülésének az egyes irányítási szinteken keresztűli értékelése és jelentése nagymértékben megnöveli a változásokra való gyors és ereményes reagálás lehetőségeit.

Az Útmutató a köztulajdonban álló társaságok vállalatirányítási rendszerének vizsgálatához című dokumentum legfrissebb, kibővített változatában az ISO 55000 Asset Management szabvány kidolgozásában közreműködő szervezetek által közös szakmai alapnak tekintett „The Asset Management Landscape Second Edition" kiadványban a vagyonkezelés kapcsán beazonosított szakmai területek (39 témakör) vállalatirányítási célkitűzésekhez való kapcsolódásai is bemutatásra kerülnek a vagyonkezelés vizsgálatának 6 fő témakör-csoportja szerint:

      • Stratégia és tervezés
      • Döntéshozatal
      • Életciklus megvalósítás
      • Nyilvántartás
      • Szervezeti és humán erőforrások
      • Kockázatkezelés és felülvizsgálat

Kapcsolódó témakörök: Integrált megfelelés-irányítási forgatókönyvek, Szempontok a nemzeti társaságok kockázatkezelési gyakorlatainak továbbfejlesztéséhez

Előző részek: Még egyszer a vezetői felelősségről, Szakmai szempontok érvényesítése a tulajdonosi kontroll gyakorlásában, Az irányítási képesség fejlesztésének jelentősége a tulajdonosi kontroll szempontjából, Az irányítási képesség fejlesztésének jelentősége a vagyonkezelés szempontjából

Kapcsolódó ajánlataink: Mentoring programok a vállalatirányítási képességek fejlesztésére, FIT Irányítási Képesség Fejlesztési Program

 

Együttműködő partnerünk:

Képernyőfotó 2016-08-04 - 15.39.07

Szakmai támogatók:

Go to top