A jelenleg elterjedt, alapvetően megfelelőség ("compliance") irányultságú kockázatkezelési gyakorlatok a szükségeshez képest jóval kevesebb figyelmet és csak korlátozott szerepvállalást követelnek meg a gazdasági társaságok irányításáért felelős vezetők és testületi tagok részéről. Azonban a külső és belső kockázatok kezelésében való fokozottabb aktivitást a szabályozási környezet ez irányú változásai, a tulajdonosi kontrollok szerepének erősödése, valamint a külső érdekeltek növekvő elvárásai és bővülő érdekérvényesítő képességei is kikényszerítik.
A 2014. március 15-én életbe lépő új Ptk. több olyan újdonsággal szolgál a gazdasági társaságokra vonatkozó eddig hatályos törvényhez (Gt-hez) képest, melyek változást kell, hogy hozzanak az irányító testületek és a felsővezetők kockázatkezeléshez való eddigi - általában igen „lagymatagnak” mondható - hozzáállásában is. Az alábbiakban a teljesség igénye és a később kialakuló bírósági gyakorlat megelőlegezése nélkül olyan változásokra hívjuk fel a figyelmet, melyek befolyásolhatják az irányító testületi tagok és felsővezetők kockázatkezelési rendszerrel kapcsolatos elvárásait és szerepvállalásait.
Az egyik fontos változás, hogy hatályon kívülre kerül a korábbi társasági törvény azon kitétele, mely szerint a vezető tisztségviselők csak a társaság felé tartoznak kártérítési felelősséggel. Mostantól a harmadik félnek okozott kárért a gazdasági társaság és annak vezető tisztségviselői egyetemleges felelősséggel tartoznak. Megváltoztak a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai is, melyeket a vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok társasággal szembeni károkozására kell alkalmazni.
Akár harmadik félnek, akár a társaságnak okozott kárral kapcsolatos felelősség szabályainak alkalmazásakor első lépésben vizsgálandó, hogy a vezető tisztségviselő látta-e, illetve előre kellett-e volna látnia az e minőségében személyesen vagy a társaság által harmadik félnek, illetve a társaságnak okozott kárt. Az új Ptk. lehetőséget nyújt a tulajdonosok számára a jogszabállyal nem ellenkező, de az eddigi gyakorlathoz képest kiterjedtebb ügyvezetői és felügyelőbizottsági kötelezettségek létesítő okiratban (alapító okiratban vagy alapszabályban) való rögzítésére. Például alkalom nyílik az esetlegesen felmerülő káresemények kapcsán a vezető tisztségviselők, illetve felügyelőbizottsági tagok szerződésszegési körülményeit érintő - és így az esetleges kártérítés mértékét is meghatározó - „ellenőrzési körének” a vállalati kockázatkezelés rendszerére vonatkozó minőségi elvárásokkal és részletes felelősségi szabályokkal való kiterjesztésére is.
A tőzsdei, pénzintézeti és államháztartási szabályozás alá eső szervezetek esetében a kockázatkezelési elvárásoknak való megfelelést jogszabályok is előírják, mostantól azonban az új Ptk. alapján minden gazdasági társaságra igaz, hogy a tulajdonosok hatékonyabban érvényesíthetik az ez irányú vezetői és ellenőrzési mulasztásokra hivatkozó kártérítési igényeiket. Ugyanakkor a vezető tisztségviselőket és felügyelőbizottsági tagokat érintő és az okozott kárért való felelősség szabályainak változásai a felsővezetők és irányító testületi tagok részéről is a hatékony kockázatkezelés megvalósulása iránti törekvéseket kell, hogy erősítsék.
A bizonyítottan jól kialakított és eredményesen fenntartott vállalati kockázatkezelési rendszer hiányában a társaság működését érintő bizonytalanságból származó jövőbeli hatások negatív következményeinek az irányító testületek illetve felsővezetők által a társaságnak vagy harmadik félnek okozott kárként való értelmezése természetesen okszerű, hiszen a kockázatkezelési rendszer fenntartásával és felügyeletével kapcsolatos felelősségek akkor is az ő „ellenőrzési körükbe” esik, ha egyébként erről az alapító okirat vagy alapszabály konkrétan nem rendelkezik.
Az új Ptk. károkozással kapcsolatos általános előírásai alapján indokolt az alkalmazott vállalati kockázatkezelési rendszer eredményes működésének fenntartása mellett a szükséges átláthatóság biztosítása az összes érdekelt fél részére. Az érintett felek számára - az elvárható szinten, illetve mélységben - megismerhető vagy megismerhetővé tett kockázati kritériumok bemutatásával ugyanis a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelőbizottsági tagok szükség esetén igazolni tudják, hogy a harmadik félnél vagy a társaságnál felmerülő kár esetén az „előre láthatósággal” kapcsolatosan felróható körülmények, vagyis a kockázat mértékét befolyásoló irányítási és ellenőrzési tevékenységek, az összes érdekelt fél által előre ismert és elfogadott szinten valósultak-e meg.
A vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok is mentesülnek a felelősség alól, amennyiben nem (volt) elvárható, hogy az adott körülményt elkerüljék, vagy a kárt elhárítsák, illetve előre lássák. A kockázatkezelési rendszer kereteinek megfelelő kialakításával, a felelősségi területek körülhatárolásával, valamint az érdekelt felek meghatározásával és a velük való kapcsolat fenntartásával biztosítható, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok kockázatvállalásával kapcsolatos külső elvárások valamint az általuk meghatározott és ellenőrzött kockázatviselési szintek, illetve kockázati toleranciák összhangba kerüljenek. Az alkalmazott kockázati kritériumok érintett felekkel történő megismertetése, a visszajelzések fogadása, valamint a szükséges konzultációk lefolytatása nem csak a korszerű kockázatkezelés nélkülözhetetlen elemei, hanem adott esetben a károsultat is terhelő kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségből fakadóan elősegítik az érintettek közötti kármegosztás mértékének meghatározását, illetve annak elfogadtatását is.
Az új Ptk. hatályba lépésével megváltozó, a vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó felelősségi szabályok még inkább érdekeltté teszik a szereplőket a hatékony - és a szükséges mértékben minden érintett fél által átlátható - kockázatkezelési rendszer eredményes működésének folyamatos fenntartásában. Ehhez azonban ismerniük és a saját munkájukban is alkalmazniuk kell a korszerű kockázatkezelést támogató alapelveket és módszereket, melyek természetesen nem csak a károkozás elkerülésében, hanem a sikeres üzleti működés egyre kevésbé kiszámítható körülmények közötti fenntartásában is nélkülözhetetlenek. A kockázatkezelés üzleti sikertényezővé válásáról a következő részben lesz szó - hamarosan...
Előző rész: 1. rész: Kontrollok és mellékhatások
Kapcsolódó ajánlatunk: Risk Management Mentoring
Tisztelt Látogató!
Jelen üzenetet a "Felelős Vállalkozások Magyarországon" rendezvények iránti korábbi érdeklődése vagy a portálon történt regisztrációja kapcsán kapta. Elnézést, ha levelünkkel zavartuk! Amennyiben a továbbiakban nem kíván a portálhírekről értesítést kapni, kérjük, hogy iratkozzon le!
Korábbi portálhíreinket itt találja: http://www.trusted.hu/index.php/kezdolap/regebbi-portalhireink
Üdvözlettel:
Ivanyos János
Trusted Business Partners Kft
Copyright © 2011 Trusted Business Partners Kft - Felelős Vállalkozások Magyarországon. Minden jog fenntartva. | Adatkezelési szabályzat | Oldaltérkép |