Az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtését célzó 2011. évi CXCV. törvény hatálya alá eső költségvetési szervek és az általuk alapított vagyonkezelő szervezetek vezetői a 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján felelősek a szervezet minden szintjén érvényesülő belső kontrollrendszer - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók megfelelő alkalmazásával történő - kialakításáért és működtetésért, továbbá évente legalább egyszer kötelesek nyilatkozatban értékelni a költségvetési szervezet belső kontrollrendszerének minőségét.

Mivel általánosságban az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetőire a kormányrendelet közvetlenül nem vonatkozik, a hivatkozott jogszabály a költségvetési szervek vezetőit teszi felelőssé a tulajdonosi pozícióból fakadó kontrollok kialakításáért és eredményes működtetéséért. E tekintetben az átlátható üzleti működés és elszámoltathatóság biztosításának közvetlen eszközei egyrészről a költségvetési szerv saját belső ellenőrzési funkciója, másrészről a köztulajdon védelme érdekében megválasztott és működő felügyelő bizottság. Figyelembe kell azonban venni, hogy a tulajdonos költségvetési szerv belső ellenőrzése által végzett vizsgálatok lényegében “külső” ellenőrzésként működnek, így az ilyen vizsgálatok eredményessége - ideértve a megállapítások figyelembe vételét is - nagy mértékben attól függ, hogy a gazdasági társaság vezető testületeire a tulajdonosi pozíciót gyakorló költségvetési szervezet - vagyonkezelésért felelős - vezetője milyen súlyú nyomást képes gyakorolni. Tekintettel arra, hogy a köztulajdonban lévő vállalatok vezető testületeinek független tagokkal való feltöltésekor a politikai szempontok gyakran elsőbbséget élveznek, a vezető testületeken keresztüli érdekérvényesítés nehézségekbe ütközhet. Az érintett gazdasági társaságok vezetői akár arra is hivatkozhatnak, hogy a költségvetési intézmények belső kontrollrendszerére és belső ellenőrzésére vonatkozó szigorúbb jogszabályi kötelezettségek rájuk nem vonatkoznak.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 36. § (4) bekezdésében foglalt, a felügyelő bizottsági tagokra vonatkozó ellenőrzési kötelezettség megszegésével okozott károk esetén érvényesíthető korlátlan és egyetemleges felelősség tudatosítása viszont megfelelő eszközt biztosíthat a tulajdonosi kontrollok gyakorlására. A köztulajdonban lévő gazdasági társaságok választott felügyelő bizottsági tagjainak ellenőrzési munkájával szemben támasztott tulajdonosi elvárások - módszertani útmutatóknak megfelelő - irányelveinek világos megfogalmazása, számonkérése és szükség esetén nyilvánosságra hozatala a tulajdonos költségvetési szerv vezetőjének jogszabályi kötelezettsége. Ugyanakkor figyelembe kell venni az adott gazdasági társaság működésének külső és belső adottságait is, vagyis az általános módszertani útmutatókban szereplő irányelvek gyakorlati megvalósítása és ellenőrzése során jelentős “testre szabásra” kell, hogy sor kerüljön, melyhez sok esetben olyan szintű üzleti ismeretekre és gyakorlati tapasztalatokra van szükség, melyekkel a közigazgatás területén dolgozó vezetők és ellenőrzési szakemberek a kötelező szakmai továbbképzés ellenére sem feltétlenül rendelkeznek.

Tipikusan elmaradott terület például az informatikai biztonsággal összefüggő irányítási követelmények érvényesítése, de az államigazgatásban alkalmazott hagyományos kockázatértékelési technikák (ld. kockázati térképek) sem tekinthetők ma már korszerűnek a vállalati környezetben. A kontrollok “leltár” szemlélethez való igazodása, mely bár jól alkalmazható bármilyen “megfelelés” dokumentálására, ugyanakkor nem támogatja kellőképpen a vállalati működés különböző szervezeti szinteken és eltérő időhorizontokon értelmezhető üzleti céljainak elérésével kapcsolatos ésszerű bizonyosság biztosítására vonatkozó igényeket.

A “Trusted Business - Felelős Vállalkozások” szolgáltatások olyan, az üzleti gyakorlatban alkalmazható módszerek elsajátítását és alkalmazását támogatják, melyek segítségével a felügyelő bizottsági tagok hatékonyan és eredményesen tehetnek eleget a jogszabályban előírt ellenőrzési kötelezettségeiknek - különös tekintettel a költségvetési szervezetekre előírt módszertani követelmények adott vállalkozás külső és belső adottságainak, valamint üzleti céljainak megfelelő alkalmazására.