A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 36. § (4) szerint a felügyelő bizottsági tagok – a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társasággal szemben a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért, ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállításával és nyilvánosságra hozatalával összefüggő ellenőrzési kötelezettség megszegését is.

A gazdasági társaságokról szóló törvény – a 2006/46/EK irányelv követelményeivel összhangban – egyértelművé teszi, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok társasággal szembeni – törvényben meghatározott – korlátlan és egyetemleges felelőssége magában foglalja a számviteli beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés szabályszerű összeállításáért és nyilvánosságra hozataláért való felelősséget is. A vezető tisztségviselők elsődleges felelőssége a beszámolók és a kapcsolódó üzleti jelentések összeállítása, míg a felügyelő bizottságot ezekkel összefüggésben ellenőrzési kötelezettség terheli.

A fenntartható és szabályozott vállalati működés lényeges kockázati területeit lefedő célkitűzések (Versenyképesség, Kiaknázhatóság, Elégedettség, illetve Kockázattudatosság, Elszámoltathatóság, Kompetencia, Hitelesség, Folyamatintegritás, Adatvédelem, Elkötelezettség és Kontrollhatékonyság) alapján meghatározott - az alábbiakban felsorolt - felelős vállalkozások irányítási alapelvei alkalmazhatóak a gazdasági társaságok felügyelő bizottsági tagjainak - korlátlan és egyetemleges - felelősségébe tartozó, a beszámoló és az üzleti jelentés összeállításával, nyilvánosságra hozatalával összefüggő ellenőrzési feladatok vonatkozásában a belső kontrollok rendszerével kapcsolatos elvek megfogalmazására és a kockázatkezelési eljárások eredményességéről való rendszeres tájékozódásra:

• Versenyképes Működés – Az üzleti működés piaci elismertségének biztosítása.
• Kiaknázható Működés – Az üzleti működés optimális hasznosítása a szervezet által.
• Kielégítő Működés – Az ügyfél-elégedettség biztosítása az üzleti működés elfogadott kritérium-szintjei alapján.
• Kockázatértékelés – A vállalkozás vezetése és munkatársai figyelembe veszik a megbízható üzleti működést és beszámolást érintő célok megvalósulását veszélyeztető kockázatokat a belső kontrollrendszer kialakításakor és az üzleti működés irányítása során.   
• Kontrollirányítás – A szervezet vezetése képes az üzleti folyamatok - a megbízható üzleti működést és beszámolást érintő céloknak megfelelő - kontroll alatt tartására.
• Kompetencia  – A megbízható üzleti működés és beszámolás céljait támogató irányítási rendszer fenntartásához szükséges szakértelem és tudás rendelkezésre áll és hasznosul.
• Információ-megbízhatóság – A vállalati információs rendszer és a közzétett vállalatirányítási jelentések elemei hitelesek és konzisztensek.
• Folyamatellenőrzés – A megbízható üzleti működés és beszámolás céljai és a folyamatintegritás alapelv vonatkozásában releváns kontrolltevékenységek kialakítása és működtetése eredményes.
• Adatvédelem – A szervezet és a munkatársak elkötelezettek a rendszer- és adatbiztonsági, valamint a bizalmas adatkezelési alapelvek megvalósítása iránt, hogy elkerülhető legyen az üzleti működés során kezelt bizalmas információk jogosulatlan hozzáférése és illetéktelen felhasználása.
• Elkötelezettség – A szervezet és a munkatársak elkötelezettek a megbízható üzleti működés és beszámolás céljainak, valamint az elérhetőségi alapelvnek megfelelő etikai és üzletfolytonossági követelmények teljesítése iránt.
• Kontrollhatékonyság – A megbízható üzleti működés és beszámolás céljait támogató kontroll erőforrások felhasználása hatékony.

Amennyiben a felügyelő bizottság tagjai rendszeresen és dokumentálható módon áttekintik és véleményezik a menedzsment, vagy a belső ellenőrzés által a felelős vállalatirányítás fenti alapelveinek a számviteli törvény szerinti beszámoló és üzleti jelentés összeállításával, valamint nyilvánosságra hozatalával összefüggő alkalmazásáról készített jelentéseket, úgy az ellenőrzési feladatok nem megfelelő elvégzésének - így az esetleges károkozásért felróható magatartás megállapításának - kockázata is jelentősen csökkenthető.

A felügyelő bizottság ügyrendjében kijelölheti a fenti ellenőrzési feladatok ellátásának módját, gyakoriságát és az egyes tagok, illetve albizottságok delegált felelősségét. Mindazonáltal szélszerű, ha minden felügyelő bizottsági tag tudatában van a  korlátlan és egyetemleges ellenőrzési felelősség felvállalásával együttjáró szakmai jártasság követelményeivel is.

A felügyelő bizottsági tagok ellenőrzési feladatainak ellátásában szükséges ismeretek megerősítésére kiváló lehetőséget nyújt a Trusted Business Academy - Felelős Vállalkozások Képzési Programja.

Tisztelt Látogató!

Jelen üzenetet a Felelős Vállalkozások Magyarországon KLUB-rendezvények iránti korábbi érdeklődése vagy a portálon történt regisztrációja kapcsán kapta. Elnézést, ha levelünkkel zavartuk! Amennyiben a továbbiakban nem kíván a portálhírekről értesítést kapni, kérjük, hogy .

Üdvözlettel:

Ivanyos János

Trusted Business Partners Kft