top s1 compass 2Alkalmazandó módszerekMinősítés ECQA okleveles szakértőkkel

 
 
 
Felelős Vállalkozások MagyarországonKépességfejlesztésIrányítási ModellVállalkozások Irányítási Képességének FejlesztéseAlkalmazási területekFelelős vállalatirányítási gyakorlatok a vállalati célok teljesüléséért

Felelős vállalatirányítási gyakorlatok a vállalati célok teljesüléséért

A Felelős Vállalkozások Irányítási Modellje által irányítási gyakorlatokként meghivatkozott nemzetközileg elismert COSO, COBIT és Enterprise SPICE ajánlások alkalmazásának általunk kitűzött célja nem a kontroll keretrendszereknek való hagyományos megfelelés biztosítása. A kontrollokat előtérbe helyező megfelelőségi (”compliance”) megközelítés - bár mind a nemzetközi szabályozási-, mind a külső és belső ellenőrzési gyakorlatban ma még domináns - a szinte menetrendszerűen megjelenő súlyos vállalatirányítási botrányok ismert körülményei, illetve a gazdasági-pénzügyi válság során megtapasztalt kockázatkezelési hiányosságok által bizonyítottan nem tekinthető kellően hatékony eszköznek a vállalatok tulajdonosai, befektetői és egyéb érdekeltek érdekeinek védelmére, illetve a tartós vállalatközi kapcsolatok (ld. hitelezés, beszállítói lánc, kiszervezés, stb.) kölcsönös előnyökkel járó fenntarthatóságára. Ez különösen igaz, amikor a gazdasági környezetünk jövőbeni alakulásának kiszámíthatatlansága növekszik, és ennek a növekvő kiszámíthatatlanságnak az üzleti céljainkra vonatkozó akár kedvező, akár kedvezőtlen hatásait - vagyis az üzleti kockázatokat – kell mind eredményesebben kezelnünk.

A Felelős Vállalkozások Magyarországon szolgáltatások igénybe vételével a résztvevő szervezetek irányítási, illetve ellenőrzési szakemberei elsajátíthatják azokat a készségeket, melyekkel az ismert, és többnyire a ”kötelező” megfelelési gyakorlatok által már alkalmazott kontroll keretrendszerek ajánlásait a vállalati célok elérését befolyásoló irányítási rendszer kockázatviselési szintjeinek közérthető és jól kommunikálható leírására, illetve meghatározására lehet felhasználni. Az irányítási rendszer működtetése szempontjából általunk figyelembe vett irányítási célkitűzések és a vállalati célrendszer kapcsolatát mutatja be a következő ábra:

Clok bemutatsa v22

Az irányítási célok elérését befolyásoló irányítási gyakorlatok alkalmazásának felmérésével meghatározhatjuk a szervezet irányítási rendszeréből fakadó kockázatok olyan jellemzőit, amelyekről a többnyire mesterségesen kreált és nehezen alátámasztható (valószínűség és hatás) mutatószámok alkalmazása nélkül is minden érdekelt fél meg tudja állapítani, hogy az adott irányítási cél kapcsán a kockázatvállalás magas, vagy éppen alacsony szintjén megvalósuló irányítási gyakorlatok elégségesek-e, vagy éppen túlzóak-e a vállalati célok teljesítéséhez, illetve a vállalattal tartós üzleti kapcsolat fenntartására irányuló együttműködés kialakításához. Az irányítási rendszer működésének az irányítási célokat megvalósító irányítási gyakorlatokon keresztüli bemutatása így megfelelő átláthatóságot biztosít minden külső és belső érdekelt fél számára.

Természetesen egy vállalkozás sikere nemcsak az irányítási célok kitűzésén és a kockázatvállalási hajlandóságnak megfelelően kiválasztott és alkalmazott irányítási gyakorlatok megvalósításán múlik. Az irányítási célok elérésével a lényeges üzleti folyamatokat kell támogatni abban, hogy hozzájáruljanak az üzleti célok teljesüléséhez. Ennek megfelelően az irányítási céloknak és a megvalósított irányítási gyakorlatoknak megfelelő kapcsolatot kell biztosítaniuk az egyes üzleti folyamatok (pl. termék-előállítás, szolgáltatás, értékesítés, beszerzés vagy akár a pénzügyi beszámolás, belső ellenőrzés, stb.) végrehajtási céljai és a vállalat szervezeti, illetve működési szintjein megjelenő üzleti, működési és megbízhatósági céljai között.

Az üzleti folyamat szintjén az ügyfél- vagy a további feldolgozási igényeket kielégítő, valamint az adott folyamat során felhasznált, illetve előállított információk konzisztenciáját és szükséges védelmét biztosító irányítási gyakorlatokkal az előírásoknak vagy elvárásoknak megfelelően végrehajtott üzleti tevékenységek eredményeinek (termék, vagy szolgáltatás) minőségét és megbízhatóságát növeljük.

A működési egység szintjén alkalmazott, az erőforrás-kezelést, folyamatszabályozást és a szükséges szakértelem rendelkezésre állását támogató irányítási gyakorlatok az adott működési egység keretein belül végrehajtott üzleti folyamatokra együtt értelmezhető működési célok (pl. ütemezés, erőforrások rendelkezésre állása, folyamatszabályozási- és minőségirányítási követelmények, tudásmegosztás, belső kommunikáció, stb.) elérését biztosítják.

A vállalkozás felső szervezeti szintjein alkalmazott irányítási gyakorlatok támogatják az érdekelt felek és az üzleti környezet elvárásainak megfelelő üzleti célok kitűzését és az azok eléréséhez szükséges, a különböző irányítási szinteket átfogó vállalatirányítási keretek meghatározását. A kockázattudatosságot és a kontrollok hatékonyságát célzó irányítási gyakorlatok szolgálnak eszközül ezen keretek között a vállalatirányítás többszintű rendszerének kialakításához, ellenőrzéséhez és az eredmények átlátható módon történő kommunikálásához.

Az előbbiekben tömören összefoglalt kapcsolatrendszer biztosítja a vállalat stratégiai céljai és a megfelelési követelmények közötti átjárhatóságot. A pl. jogszabályi előírásból, vagy alkalmazott szabványból eredő megfelelőségi követelményeket tehát elsősorban az üzleti folyamatok és tevékenységek szintjén, azok végrehajtási céljaiként kell értelmeznünk, melyek nem keverendőek össze a vállalatirányítási rendszer eredményességének mutatóival. Az általunk alkalmazott Felelős Vállalkozások Irányítási Modellje által lefedett 11 irányítási alapelv nem megfelelőségi követelményeket támaszt, hanem útmutatóul szolgál ahhoz, hogy felmérjük, illetve bemutassuk azt, hogy a vállalat irányítási rendszere hogyan támogatja a lényeges üzleti folyamatainkat a kitűzött üzleti célok elérésében:

  • Versenyképes Működés – Az üzleti működés piaci elismertségének biztosítása.
  • Kiaknázható Működés – Az üzleti működés optimális hasznosítása a szervezet által.
  • Kielégítő Működés – Az ügyfél-elégedettség biztosítása az üzleti működés elfogadott kritérium-szintjei alapján.
  • Kockázatértékelés – A vállalkozás vezetése és munkatársai figyelembe veszik a megbízható üzleti működést és beszámolást érintő célok megvalósulását veszélyeztető kockázatokat a belső kontrollrendszer kialakításakor és az üzleti működés irányítása során.   
  • Kontrollirányítás – A szervezet vezetése képes az üzleti folyamatok - a megbízható üzleti működést és beszámolást érintő céloknak megfelelő - kontroll alatt tartására.
  • Kompetencia  – A megbízható üzleti működés és beszámolás céljait támogató irányítási rendszer fenntartásához szükséges szakértelem és tudás rendelkezésre áll és hasznosul.
  • Információ-megbízhatóság – A vállalati információs rendszer és a közzétett vállalatirányítási jelentések elemei hitelesek és konzisztensek.
  • Folyamatellenőrzés – A megbízható üzleti működés és beszámolás céljai és a folyamatintegritás alapelv vonatkozásában releváns kontrolltevékenységek kialakítása és működtetése eredményes.
  • Adatvédelem – A szervezet és a munkatársak elkötelezettek a rendszer- és adatbiztonsági, valamint a bizalmas adatkezelési alapelvek megvalósítása iránt, hogy elkerülhető legyen az üzleti működés során kezelt bizalmas információk jogosulatlan hozzáférése és illetéktelen felhasználása.
  • Elkötelezettség – A szervezet és a munkatársak elkötelezettek a megbízható üzleti működés és beszámolás céljainak, valamint az elérhetőségi alapelvnek megfelelő etikai és üzletfolytonossági követelmények teljesítése iránt.
  • Kontrollhatékonyság – A megbízható üzleti működés és beszámolás céljait támogató kontroll erőforrások felhasználása hatékony.

Kapcsolódó cikkek: Áttérés a célkitűzés-központú vállalatirányításra, Kockázatviselési szintek meghatározása a vállalati kockázatmenedzsment (ERM) alkalmazásában

 

Együttműködő partnerünk:

Képernyőfotó 2016-08-04 - 15.39.07

Szakmai támogatók:

Go to top