Bár a vagyonkezelés fogalma kapcsán általában a valaki más (pl. az állam vagy befektető) vagyonával kapcsolatos feladatokra gondolunk, a saját vagyonnal való gazdálkodás irányítási rendszere lényegében ugyanazon elvek mentén valósul meg. A vagyonkezelés vonatkozásában az irányítási képesség a szervezet működésének olyan jellemzője, mely azt mutatja, hogy az irányítási rendszer milyen mértékben támogatja a különböző vagyonelemek (mint például az ingatlanok, fizikai eszközök, immateriális javak, vagyonértékű jogok, pénzügyi befektetések, stb.) kezelésének életciklusát jelentő folyamatok (ld. megszerzés, használatba vétel illetve hasznosítás, értékmegőrző illetve értéknövelő karbantartás, átadás illetve lezárás) szervezeti céloknak megfelelő kialakítását és végrehajtását.

Az irányítási képesség meghatározása és javítása eszközül szolgál a vagyonkezelés irányítási rendszerének fejlesztéséhez, a kockázatkezelésnek a vagyonkezelés döntéshozatali és végrehajtási folyamataiba való mind teljesebb körű integrálódásához, valamint a felügyeleti, illetve ellenőrzési tevékenységek hatékonyabbá tételéhez. Ugyanakkor a vagyonkezelés irányítási rendszere, akár csak a kockázatkezelési keretrendszer, nem különülhet el a szervezet átfogó irányítási rendszerétől, vagyis az egységes irányítási célkitűzések mentén kialakított, folyamatosan továbbfejlesztett és felügyelt szervezeti működés a hatékony szervezetirányítás, a kockázatkezelés és a vagyonkezelés eredményessége szempontjából - akár egyszerre - is vizsgálható.

A vállalatirányításra, kockázatkezelésre és vagyonkezelésre vonatkozó nemzetközi ajánlások és szabványok az irányítási rendszerek folyamatos javítását, illetve továbbfejlesztését az eredményes működés feltételeként határozzák meg. Az irányítási képességfejlesztés alkalmazása az operatív vezetés, valamint az irányító és felügyeleti testületek számára is jól értelmezhetővé és áttekinthetővé teszi a stratégiai, működés-hatékonysági, megbízhatósági és megfelelési célok kiszámíthatóbb teljesüléséhez szükséges fejlesztési programok, illetve feladatok tervezési és végrehajtási követelményeit.

Az ISO 55000 Asset Management szabvány irányítási rendszerre vonatkozó útmutatója alapján a vagyonkezelésre vonatkozó stratégiát és célkitűzéseket az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak, továbbá a vagyont kezelő szervezet sajátosságainak figyelembe vételével kialakított célok, irányítási keretek és működési programok összefüggéseiben kell meghatározni. Például egy önkormányzati vagy állami közszolgáltatást (pl. közvilágítási vagy közút-hálózat fenntartási feladatokat) ellátó szervezet esetében a meghatározó infrastrukturális és egyéb vagyoni elemekre vonatkozó vagyonkezelési stratégiát és célokat a közszolgáltatást használó állampolgárok illetve szervezetek igényei és elvárásai, valamint a megfelelően elkülönített hatósági, tulajdonosi, hitelezői és megrendelői funkciók által előírt vagy biztosított külső (pl. finanszírozási) feltételek szerint működtetett szervezet adottságai szerint kell kialakítani.

Amennyiben a vagyonkezelési feladatok ellátása a szervezet fő profiljába tartozik, vagy a termékek illetve szolgáltatások nyújtásában akár a saját, akár más tulajdonában álló vagyonelemek közvetlen használata a meghatározó (ld. közműszolgáltatások vagy eszközigényes kitermelési, feldolgozási illetve szállítási tevékenységek), akkor a vagyonkezelési stratégiát és célokat befolyásoló külső tényezők a szervezet belső irányítási rendszerének kialakításában és fejlesztésében is elsődlegessé vagy legalábbis meghatározóvá kell, hogy váljanak. Mindez jól illusztrálható például a pénzügyi szolgáltatókra vagy az energiatermelő szektorra vonatkozó kockázatkezelési elvárások hatósági szabályozás szintjén is érvényesülő igen szigorú követelményeivel, figyelembe véve a vagyonkezelési hiányosságokból eredő rendkívül szerteágazó, akár globális méretű gazdasági vagy környezeti hatásokat. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a jelentősebb üzemi és környezeti katasztrófák, illetve a pénzügyi rendszerre jelentős kihatással bíró botrányok mögött az érintett (irányító és közreműködő) szervezetek belső irányítási rendszerének jelentős hiányosságai állnak.

Az ISO 55000 Asset Management szabvány a vagyonkezelés irányítási képességének javításából fakadó előnyöket az alábbi szempontok szerint foglalja össze:

1. javuló pénzügyi teljesítmény: javuló megtérülési mutatók és alacsonyabb költségek érhetők el a vagyon értékének megőrzése mellett és anélkül, hogy a szervezeti célok rövid vagy hosszabb távú teljesülése veszélyeztetve lenne.
2. megalapozott vagyonkezelési döntések: a szervezet támogatása abban, hogy javítsa a döntéshozatali eljárásait és biztosítva legyen a vagyonelemekkel kapcsolatos költségek, kockázatok és lehetőségek, valamint az elért teljesítmények optimális egyensúlyi állapota.
3. kockázatok kezelése: a pénzügyi veszteségek csökkentése, az egészségi és biztonsági körülmények javítása, a jó hírnév és reputáció növelése, a negatív környezeti és társadalmi hatások minimalizálása (melyek a pénzügyi kötelezettségek, mint pl. biztosítási díjak, büntetések és bírságok csökkenéséhez is vezethetnek).
4. javuló szolgáltatások és termékek: a vagyonelemek jobb hasznosulása a szolgáltatások nyújtásának vagy termékek előállításának olyan javulásához vezethet, mely folyamatosan biztosítja a megrendelők és egyéb érdekelt felek elvárásainak előírt vagy akár azt meghaladó szinteken való teljesülését.
5. társadalmi felelősségvállalás: a társadalmi felelősség és az etikus üzleti magatartás szabályainak és jó gyakorlatainak felvállalása (például a szervezet képes javulást elérni a káros-anyag kibocsátás, a környezeti erőforrások megóvása és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás terén).
6. megfelelés biztosítása: a jogi, hatósági és egyéb szabályozási követelmények, valamint a vagyonkezelési szabványok, politikák (irányelvek) és eljárások következetes betartásával és az átláthatóság biztosításával.
7. javuló hírnév: az ügyfél-elégedettség és az érdekelt felek általi elismertség illetve bizalom növekedése által.
8. szervezeti működés fenntarthatóságának javulása: a rövid és hosszabb távú hatások és költségek kezelése, valamint a végrehajtás eredményes irányítása javíthatja a szervezeti (üzleti) működés fenntarthatóságát.
9. javuló hatékonyság és eredményesség: a folyamatok, eljárások és a végrehajtás eredményeinek átvizsgálása és javítása hozzájárul a szervezeti célok jobb teljesüléséhez, a hatékonyság és eredményesség növelése által.

A fenti szempontok egyúttal alkalmasak a vagyonkezelés eredményességének átfogó értékelésére is. Az Útmutató a köztulajdonban álló társaságok vállalatirányítási rendszerének vizsgálatához című dokumentumban a vállalatirányítási keretrendszer irányítási szintjeinek vizsgálatára bemutatott megközelítés alkalmas ezen eredményességi kritériumok teljesülésének alátámasztására, feltéve, hogy az egyes vagyonelemek kezelésével kapcsolatos tevékenységekre megfelelően értelmezzük a végrehajtás irányításának céljait és metrikát.

Előző részek: Még egyszer a vezetői felelősségről, Szakmai szempontok érvényesítése a tulajdonosi kontroll gyakorlásában, Az irányítási képesség fejlesztésének jelentősége a tulajdonosi kontroll szempontjából

Kapcsolódó ajánlataink: Mentoring programok a vállalatirányítási képességek fejlesztésére, FIT Irányítási Képesség Fejlesztési Program

Tisztelt Látogató!

Jelen üzenetet a Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztálya által szervezett rendezvények iránti korábbi érdeklődése vagy a portálon történt regisztrációja kapcsán kapta. Elnézést, ha levelünkkel zavartuk! Amennyiben a továbbiakban nem kíván a portálhírekről értesítést kapni, kérjük, hogy iratkozzon le!

Korábbi portálhíreinket itt találja: http://www.trusted.hu/index.php/kezdolap/regebbi-portalhireink

Üdvözlettel:

Ivanyos János

Trusted Business Partners Kft

www.trusted.hu