A vezetői állítások alkalmazása

A vezetői állítások az üzleti folyamatok (és tevékenységek) és az irányítási célkitűzések által vezérelt - elismert (pl. COSO, COBIT és Enterprise SPICE) referenciamodellek által ajánlott -folyamatok (és alkalmazási gyakorlatok) közötti kapcsolatokat hivatkozzák meg. A vezetésnek a saját üzleti céljainak és az üzleti környezet elvárásainak megfelelően kell kialakítania azokat a cél képességi profilokat, melyek a testre szabott irányítási célkitűzések (kockázatviselési szintek) és a vállalati célok megengedhető eltéréseinek (kockázati toleranciák) mérésére alkalmas kontroll határértékek vonatkozásában értelmezhetőek. Az Irányítási Képességfelmérés (Governance SPICE) módszertan megfelelő mérési keretet biztosít az (ISO/IEC 15504 szabvány szerint meghatározott referenciamodellek által leírt) irányítási folyamatok eredményességi követelményeinek kialakításához és felméréséhez. Mindazonáltal a felmérés hatókörének meghatározásakor különös figyelmet kell fordítani arra is, hogy egy adott irányítási folyamat akár több üzleti folyamat (és azok előfordulásai) által kerülhet megvalósításra vagy alkalmazásra a vizsgált szervezeti egységen belül.

Elméletileg a vezetésnek az üzleti célokra való közvetlen hatás mérőszámait kellene meghatároznia. Ugyanakkor az üzleti folyamatok szintjén ezek a mérőszámok nem, vagy csak nagyon közvetetten származtathatóak az olyan "természetes" üzleti mutatókból, mint például az árbevétel, a nyereségesség, a részvény-árfolyam, a piaci részesedés, stb. Ez a probléma oldható meg azzal, hogy az irányítási gyakorlatok üzleti folyamatok és tevékenységek által történő megvalósítási vagy alkalmazási céljainak teljesülését mérjük. Nyilvánvalóan minél több releváns irányítási gyakorlat kerül alkalmazásra, annál nagyobb valószínűséggel minimalizálhatóak a negatív hatások.

Ugyanakkor a teljesítmény-mérés megfelelő szerkezete segít eligazodni (navigálni) az alkalmazható irányítási gyakorlatok között:

Clok bemutatsa v22

Az irányítási gyakorlatokat a vállalati célok elérését támogató eszközökként alkalmazzuk, ezért az irányítási célkitűzések teljesülésének mérésével szemben elvárás, hogy ezeknek a mutatóknak az átfogó üzleti teljesítmény aktuális állapotát is jelezniük kell. Ugyancsak követelmény, hogy az alacsonyabb működési vagy szervezeti szintű célok és mérőszámok a következő irányítási szint megvalósulását alátámasztó mutatókként is értelmezhetőek legyenek.

A "hasznossági" és "hatékonysági" mérőszámok segítenek meghatározni az alkalmazandó irányítási gyakorlatok fontosságát és súlyát a végrehajtási célok vonatkozásában. Ha egy irányítási gyakorlat hiánya vagy nem megfelelő végrehajtása - figyelembe véve más létező irányítási gyakorlatokat is - nem kívánt bizonytalanságot jelent a "hasznossági" és "hatékonysági" célok vonatkozásában, akkor az adott gyakorlat megvalósítása vagy javítása szükséges kockázati válaszintézkedésként fogható fel. Ha egy irányítási gyakorlat hiánya vagy nem megfelelő végrehajtása - figyelembe véve más létező irányítási gyakorlatokat is - nem befolyásolja számottevően a vállalati célok teljesülését, akkor ezt az irányítási gyakorlatot ki lehet hagyni a megvalósítási és bizonyosságadási feladatok hatóköréből. Teljesítménymérés szükséges azon kockázati kritériumok és tolerancia szintek kialakításához, melyek hiányosságai azonnali vagy ütemezett vezetői intézkedéseket kell, hogy kiváltsanak.