Az egyes működési és szervezeti szintek elsődleges vállalati céljaihoz és a kapcsolódó irányítási célkitűzésekhez (ld. fenti ábra) alkalmazható "hasznossági", illetve "hatékonysági" mutatók lehetséges típusai:

• A végrehajtás irányítása: teljesítés, ráfordítás
  
  • folyamatmeghatározás: az üzleti tevékenységek lefedettsége, az alkalmazás mértéke
    
  • folyamat-végrehajtás: a megfelelés mértéke, a javító illetve helyesbítő intézkedések eredményessége
    
  • folyamat-irányítás: a végrehajtási tervek teljesülési mértéke, a hibás teljesítésből fakadó többletráfordítás mértéke
    
• A megbízhatóság irányítása: rendelésállomány, kapacitáskihasználtság
  
  • elégedettség: az ügyfél-elégedettség mértéke, az elismert/megtérített teljesítések aránya
    
  • hitelesség: az adatszolgáltatás megbízhatósága, az ellenőrzési/kontroll ráfordítások mértéke
    
  • adatvédelem: az adatbiztonsági incidensek száma, az illetéktelen adathozzáférésből fakadó kár mértéke
    
• Az eredményes működés irányítása: nyereség, erőforrás-lekötés
  
  • kiaknázhatóság: a hatékonyság-javulás mértéke, a jövedelmezőség/megtérülés mérőszámai
    
  • folyamat-integritás: a kulcsfolyamatok szabályozás általi lefedettsége, a felmért kontrollhiányosságok mértéke
    
  • kompetencia: a szakmai képességek és információk rendelkezésre állása, a hibás vezetői döntésekből vagy mulasztásokból származó károk mértéke
    
• A stratégia üzletvitel irányítása: árbevétel, cash-flow
  
  • versenyképesség: az értéknövelő képesség mértéke, az eladósodottság mértéke
    
  • elszámoltathatóság: az irányítási folyamatok képességi szintjei, az irányítási kockázat mértéke
    
  • elkötelezettség: a vállalati hírnév/elismertség mérőszámai, a jelentős működéskiesésből fakadó kár mértéke
    

Az alkalmazott mutatók megfelelően kiválasztott időszakra mért értékei kedvezően vagy kedvezőtlenül is eltérhetnek a vonatkozó tervszámoktól. Javasolt a célok időhorizontját és az azon belül érvényesülő szezonalitást is figyelembe vevő trendek meghatározása és követése, hiszen az adott mutató - terv szerinti vagy statisztikailag - várható értékétől illetőleg elfogadási tartományától való egyszeri vagy egyedi kiváltó okra visszavezethető eltérése más típusú beavatkozást és nyomon követést igényel, mint az adott időszakban ismétlődően jelentkező, illetőleg tartósan bekövetkezett vagy várhatóan bekövetkező állapotváltozást jelző eltérés.

Az egymást követő vagy közvetlenül összekapcsolódó működési és szervezeti szintek elsődleges mutatóinak, illetve egy adott szint elsődleges mutatóihoz kapcsolódó irányítási mutatók összefüggésére jellemző, hogy az alsóbb működési vagy szervezeti szint, illetve a támogató irányítási folyamat mutatóiban bekövetkező trendszerű változások előre jelezhetik a felsőbb illetve támogatott működési vagy szervezeti szint elsődleges vállalati mutatóiban bekövetkező változásokat, melyek tényleges mérésére és kiértékelésére többnyire utólag, az adott működési vagy szervezeti szint beszámolási időszakához kötötten kerül csak sor. Ezáltal a beavatkozást megvalósító intézkedések gyakran a kiváltó okok megjelenéséhez viszonyítva jelentős késéssel és esetleg már megváltozott körülmények között kerülnek csak elrendelésre. Például a gyakori hibás teljesítésből származó ügyfél-elégedettség csökkenés már azelőtt beazonosítható és kezelendő lehet, mielőtt a (várható) rendelésállomány csökkenése miatt az üzleti eredményesség negyedéves vagy éves beszámolóban közzétett mutatóinak kedvezőtlen változására reagálva felsőbb irányítási szintről beavatkozás történne.

Az előbbiek miatt javasolt az adott szinten illetve a kapcsolódó irányítási folyamat kapcsán mért eredménymutatók elfogadási tartományát a következő illetve vonatkozó működési vagy szervezeti szint teljesítményének mérésével összekapcsolni. Például a végrehajtási szint teljesítési és ráfordítási mutatóinak elfogadási tartományát (és a kapcsolódó ösztönzési rendszert) nem önmagában, hanem a megrendelői igények rendelkezésre álló kapacitással történő megbízható teljesítése érdekében célszerű kialakítani és alkalmazni, mely már túlmutat az adott tevékenységre vonatkozó (külső vagy belső) megfelelőségi szempontok, vagy szabályozási előírások figyelembe vételén. Ezzel biztosítható, hogy az adott működési vagy szervezeti szinten döntési jogkörrel és felelősséggel rendelkező vezető mind az adott szint tervezett céljaitól való esetleges eltéréseket kiváltó okok, mind pedig az eltérések további szintekre kiható várható következményei vonatkozásában megfelelő rálátással és kompetenciával rendelkezzen.

A működési és szervezeti szintek elsődleges vállalati céljai és a támogató irányítási célkitűzések mutatóinak kialakítása és alkalmazása szükséges a vállalat üzleti folyamatait irányító vezetői tevékenységekbe integrálódó kockázatkezelés megvalósításához. A kockázatkezelés megfelelő támogatásához szükséges mennyiségi mutatókra épülő teljesítménymérés jellemzői:

Attachments:

Risk Management Mentoring

[Éves képességfejlesztő és minőségértékelő program a kockázatkezelés eredményes megvalósításának támogatására]

1201 kB