Kockázatkezelési esettanulmány: A sikeres kockázatvállalás keretei a Szerencsejáték Zrt-nél

Az esettanulmány a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) kezdeményezésére a magyar állami tulajdonban lévő társaságok irányítási és kockázatkezelési gyakorlatainak fejlesztése céljából készült, az MNV vezetése által 2013-ban indított “Felelős vállalatirányítás az állami vagyonkezelésben” elnevezésű program keretében. Az Európai Bizottság által támogatott, a Budapesti Gazdasági Főiskola vezetésével és Ivanyos János szakmai koordinációjával 2013. február végével lezárult BPM-GOSPEL nemzetközi képzési projekt eredményeit felhasználva, a Szerencsejáték Zrt. legjobb vállalatirányítási gyakorlatain keresztül kerül bemutatásra az integrált megfelelés-irányítási forgatókönyvek vállalati kockázatkezelésben való alkalmazása.

A Szerencsejáték Zrt. kockázatkezelési esettanulmány üzleti példájaként történő kiválasztását egyrészről a Társaság felelős vállalatirányítás iránti, elismert és példamutató elkötelezettsége, másrészről a folyamatszabályozásra épülő irányítási rendszerének kidolgozottsága indokolta. Az áttekinthető irányítási struktúra és az irányító, üzleti és támogató (szolgáltató) folyamatok kialakításának és alkalmazásának magas érettségi szintje alkalmas a vállalati kockázatkezelés legjobb hazai gyakorlatainak bemutatására. Jelentős különbség a hagyományosan, vagyis szabályzatok alapján kialakított vállalatirányítási gyakorlatoktól, hogy a Szerencsejáték Zrt. szervezeti és működési szabályzata a részletes folyamat és hatáskör leírások alapján került aktualizálásra, így az egyes működési területek és szervezeti egységek feladat-meghatározásai a részletes folyamatleírásokból kiindulva alulról felfele, a funkcionális és szervezeti átfedéseket minimalizáló megközelítéssel kerültek megállapításra. A folyamatok és hatáskörök meghatározására épülő vállalatirányítási rendszer kapcsán a kockázatkezelés rendszere és folyamatai nemcsak áttekinthetőek, hanem jól illusztrálják a hagyományos kontroll, illetve megfelelés alapú kockázatkezeléssel szemben realizálható előnyöket.

A Szerencsejáték Zrt. esetében a folyamatszabályozásra épülő irányítási rendszer célja, hogy a kockázatkezelési felelősségek és feladatok külön előírás nélkül is beépüljenek a vezetői gyakorlatokba. Ennek előfeltétele a megfelelően kialakított szervezeti felépítés, folyamatszabályozás és az egyénekre szabott ösztönzési és motivációs rendszer. A társasági folyamatok olyan struktúrába szerveződnek, amely lehetővé teszi az egyértelmű, tiszta felelősségi viszonyok megteremtését, a redundancia-mentes, átlátható, többszintű szabályozás kialakítását. Alapelv, hogy azon a szervezeti hierarchia szinten és olyan mélységben szükséges a belső előírásokat és vezetői ellenőrzési pontokat rögzíteni, ahol a döntéshez a legtöbb információ rendelkezésre áll, illetve ahol az irányítási funkciók a leghatékonyabb működést biztosítják.

Az MNV Zrt. az állami tulajdonú társaságok számára 2013-ban közreadta a felelős vállalatirányítási elvek alkalmazására vonatkozó ajánlásait. Az állami vagyonhoz tartozó eszközökkel történő hatékony, átlátható és a köz szolgálatában történő gazdálkodás további erősítése érdekében megfogalmazott vállalatirányítási ajánlások elsősorban a döntési folyamatok, valamint a szerződéskötési és kötelezettségvállalási rendszerek átláthatósága és nyomon követhetősége, az ügyvezetés és az ellenőrző szervek együttműködésének a jelenleginél hatékonyabb kialakítása kapcsán fogalmaznak meg elvárásokat. Az ajánlások követéséhez azonban olyan vállalatirányítási keretek meghatározása szükséges, mely támogatja mind az egyedi vállalati célrendszerhez igazodó irányítási folyamatok kialakítását és továbbfejlesztését, mind pedig az egységes szemléletű tulajdonosi ellenőrzési gyakorlat megvalósítását.

A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítási Szakosztálya által közreadott Felelős Vállalkozások Irányítási Modelljének alkalmazásával biztosítható mind az egyedi vállalati célok szerinti testre szabhatóság, mind pedig az egységes tulajdonosi ellenőrzés szempontjainak való megfelelés. Az MNV Zrt. által alkalmazásra javasolt Felelős Vállalkozások Irányítási Modellje - mint általános referenciamodell - eszközül szolgál az állami tulajdonú társaságokra vonatkozó egységes vállalatirányítási keretek meghatározására és kommunikálására, továbbá a vagyongazdálkodással szemben támasztott követelmények és célok teljesítésének, illetve kockázatainak mérését és értékelését biztosító mutatók hatókörének kijelölésére. A meglévő vagy továbbfejlesztésre kerülő vállalatirányítási gyakorlatok modell által leírt keretekhez való illesztése, továbbá a megfelelés vezetői önértékelési folyamatának külső felülvizsgálata (érvényesítése) az állami tulajdonú társaságok felelős vezetőinek vagy irányító testületeinek hatáskörébe tartozik.

Az esettanulmányban a Felelős Vállalkozások Irányítási Modelljét alkalmazó integrált megfelelés-irányítási forgatókönyveket megvalósító kockázatkezelési gyakorlatok kerülnek bemutatásra, a Szerencsejáték Zrt. egy kiválasztott üzleti működési területére (a sorsjegyre mint játékra) jellemző üzleti folyamat (Játékok szervezése) és egy prémium kategóriás termék (a Buksza sorsjegy) kapcsán.

Az esettanulmány kidolgozása során nem a hagyományos kockázati- és kontrolldokumentálás elvét, vagyis a lehetséges események bekövetkezési gyakoriságából és az üzleti célokra vonatkozó negatív hatásából származtatott eredendő és maradvány kockázatok besorolásának kockázati térképen való elhelyezését (rangsorolását) és a kockázatcsökkentő intézkedések - ellenőrzési szabványok és módszertanok által “ajánlott” - bemutatását követtük. Ez a megközelítés az elmúlt évtizedekben egyáltalán nem igazolta eredményességét az üzleti siker elérése, illetve a kudarcok elkerülése vonatkozásában. A kontroll alapú kockázatkezelési megközelítéssel szemben az ISO 31000:2009 Risk Management szabvány alapelvei szerint megvalósuló kockázatkezelési keretrendszert és a kockázatkezelést végrehajtó folyamatokat támogató megoldásokra kívánjuk a figyelmet felhívni, melyek a bizonytalanságból eredő pozitív és negatív hatásokra egyaránt koncentrálnak.

A Buksza sorsjegy 2011-ben történt bevezetése önmagában is jól példázza a pozitív irányultságú kockázatvállalás fontosságát. A korábbiakhoz képest drágább és magasabb összegű főnyereményt kínáló játék évközi bevezetését komoly marketing-kutatás és előkészítés előzte meg. Bár az előzetes kutatási eredmények azt jelezték, hogy a piac csak jelentősen alacsonyabb árazású terméket fogadna be, a megfelelő piaci bevezetés eredményeként a viszonylag magas nyerési eséllyel kombinált magasabb árfekvés mellett felvállalt kockázat meghozta az eredményt, hiszen a Buksza sorsjegy a sorsjegy-értékesítés legjobban teljesítő elemeként jelentősen és tartósan megemelte az üzleti terület árbevételét.

A korszerű kockázatkezelés nézőpontjából az alkalmazott irányítási és kontroll gyakorlatok célja nemcsak a lehetséges veszteségek elkerülése, hanem legalább annyira az értéknövelés külső és belső feltételeinek biztosítása. Bár a szerencsejátékok iránti általános kereslet más piaci termékekhez vagy szolgáltatásokhoz képest kevésbé “válság-érzékeny”, ugyanakkor egy-egy termékcsoport, illetve termék vonatkozásában a hagyományos üzleti kockázatok jelennek meg. A példának választott termék bevezetése és fenntartása nem a korlátlan piaci keresletnek, hanem a belső folyamatok szabályozottságára épülő nagyobb kockázatvállalásnak köszönhette a sikerét.

Az egységes tulajdonosi elvárásoknak való megfelelés és az egyedi vállalati célok szerinti testre szabhatóság kereteinek kialakításához és alkalmazásához a Felelős Vállalkozások Irányítási Modellje és a kapcsolódó integrált megfelelés-irányítási forgatókönyvek nyújtanak támogatást. Az üzleti folyamatok megfelelési, illetve szabályszerűségi követelményeitől eltérően a megbízhatósági, működési és üzleti célokhoz - a kockázatok egyedi mérlegelésével - rendelt irányítási gyakorlatok kiválasztása és a megvalósítás körülményeinek meghatározása elsősorban a társaság vezetésének döntésein és az irányító testületek jóváhagyásán múlik, vagyis a vállalatirányítás kerete a külső és belső kockázatok figyelembe vételével, a szervezet sajátos kockázatkezelési elveinek és gyakorlatának megfelelően alakítható ki.

A vállalatirányítás kereteinek testre szabása komoly kockázatkezelési gyakorlatot feltételez. A vállalatirányítás kereteinek kialakításában és felügyeletében kiemelt felelősséggel bíró vezető testületek tagjainak képeseknek kell lenniük a vállalati célok vonatkozásban beazonosítható kockázatok jelentőségének felismerésére, továbbá a jelentős üzleti kockázatok megfelelő kezelését biztosító irányítási gyakorlatok kijelölésére, illetve jóváhagyására. Az ISO 31000:2009 Risk Management szabvány által leírt kockázatkezelési alapelvek elsajátítása, a vállalati kockázatkezelés kereteinek ezen alapelvek szerinti kialakítása, valamint a szabvány alapján kialakított kockázatkezelési folyamatok vállalati működésbe való integrálása nagymértékben hozzájárulhat a szükséges kockázatkezelési tevékenységek vezető testületek szintjére történő emeléséhez, és ezáltal az eredményes és hatékony vállalatirányítás megvalósításához.

Attachments:
Download this file (Kockázatkezelési Esettanulmány v2.pdf)Kockázatkezelési esettanulmány - Szerencsejáték Zrt.[Integrált megfelelés-irányítási forgatókönyvek alkalmazása a vállalati kockázatkezelésben]1105 kB
Download this file (Kockázatkezelési esettanulmány_SzZrt_BGF.pdf)A sikeres kockázatvállalás keretei a Szerencsejáték Zrt.-nél[Rácz László előadása az MKT Felelős Vállalatirányítás szakosztályának 2013. június 13-i rendezvényén]1000 kB
Download this file (Útmutató az integrált kockázatkezelés megvalósításához.pdf)Integrált kockázatkezelés[Útmutató az integrált kockázatkezelés megvalósításához]2839 kB